Új szempontok, új városok

A hét SzFE-eseményeiről és a fáklyás futásról

Továbbra is tart a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjainak egyetemfoglalása, sőt, az elmúlt héten még egy helyszínnel bővült a blokád: most már az egyetem Szentkirályi utcai épületénél is őrködnek a fiatalok. Közben szimpátia-eseményekből, de támadásokból sincs hiány – alább az elmúlt egy hét történéseit, illetve a már szinte szokásosnak mondható vasárnapi demonstrációt foglaljuk össze.

A múlt vasárnapi karneválos hangulatú felvonulás után hétfőn rögtön egy támadásról lehetett híradásokat olvasni, és mivel a 21. században vagyunk, ez bizony nem hagyományos értelemben vett akció, hanem kibertámadás volt az egyetem honlapja ellen. Hétfő estétől kedd reggelig elérhetetlenné vált az SzFE honlapja, egyáltalán nem meglepő módon a támadás (-sorozat, ugyanis még a Telekom szerverét is túlterheléses támadás érte az elmúlt héten) külföldi szerverekről, Oroszország és Kína irányából érkezett.

A hét talán legfontosabb híre pedig az egyetem kapcsán az volt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (a tüntetők szerint illegitimen) vezető kuratórium mindenféle indoklás nélkül leváltotta a korábbi kancellárt, Vonderviszt Lajost (akit szintén az Orbán-kormány nevezett ki 2015-ben az egyetem élére, de munkájával eddig mindkét fél elégedett volt), helyére pedig a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnökét, Szarka Gábor ezredest nevezte ki. Természetesen, ahogy a kuratóriumot, úgy az általa kinevezett új vezetőt sem ismerte el legitimnek az egyetemi autonómiáért küzdő diákság, ezért (a folyamatosan őrzött és a sajtó által is megfigyelt Vas utcai főbejárat helyett) a hátsó bejáraton bejutni igyekvő katonatisztet sem engedték be az épületbe az azt védő diákok. Az új kancellár rögtön fiezetésmegvonással fenyegette meg az egyetem október elsejétől sztrájkba lépett oktatóit, ami (ahogy arra a dikákok közleménye is felhívja a figyelmet) természetesen törvényellenes.

A diákok közleményben tudatták, hogy „amíg az egyetem autonómiáját nem garantálja az alapítói jogok törvényes gyakorlója, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium, addig a blokádot fenntartják”, illetve nem engednek be az épületbe az illegitimnek tartott kuratórium által kinevezett személyt.

Márpedig a kuratórium sem lasított a hét további felében, új kancellár után új rektorhelyetteseket is kinevezett a kuratórium vezetője (és egyetemfoglalásos történet központi alakja), Vidnyánszky Attila. Novák Emil filmrendező és Zalán János színész, színházigazgató a két érintett, akik közül utóbbi az oktatási félév érvénytelenítésével fenyegezetőzött a kinevezését követő napokban, Novákot pedig kinevezésének hírére az általa korábban elnökölt Magyar Filmakadémia visszahívta pozíciójából. A kinevezés hírére reagálva Reisz Gábor filmrendező (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek) tiltakozásul kilépett a testületből.

Az új rektorhelyettesek aztán ajánlattal is jelentkeztek a sztrájkoló oktatók irányába, ebben az egyetemfoglalók által követelt nyolc pontból kettőt teljesítettek volna (a béremelésekre és a munkarend megváltozatlanságára vonatkozót). Az egyetem dolgozói így nem fogadták el az ajánlatot, úgyhogy a sztrájkhelyzet a hónap első napjától életbe lépett.

Október 1-jével egyúttal leköszönt az egyetem korábbi vezetősége, a diákok pedig szerda éjjel virrasztást tartottak a búcsúztatásukra a Vas utcában. A megmozduláson részt vett az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál is, aki a szolidaritás jegyében beszédet is mondott a diákoknak. Még aznap éjjel az egyetemfoglalás új helyszínnel bővült: a diákok elfoglalták az egyetem másik, a Szentkirályi utcában található, a Film- és Médiaintézetnek helyet adó épületét is.

Lángok a felsőoktatás szabadságáért

Október 3-án, szombaton pedig a csaknem egy héttel azelőtt meghirdetett fáklyás futás is kezdetét vette. A Vas utcai épülettől négy rendben indultak el az egyetem helyzetével szolidarizáló futók, kezükben a piros-fehér csíkokkal díszített fályákkal, hogy azokat vasárnapra egy időben eljuttassák a fontosabb egyetemi városokba. 150 futó teljesített több mint 1100 kilométert Debrecenig, Pécsig, Kaposvárig, Szegedig és Egerig.

Vasárnapra, október 4-ére pedig ezek a lángok szépen sorban be is futottak az öt városba, a beérkezéseket remekül lehetett követni az SzFE-sek által levezényelt élő közvetítés során, ami sok szempontból túlmutatott a manapság gyakori közösségi médiás élőzéseken. Pikáns adalék volt például az, hogy a remekül felépített, kitalált és leszervezett műsor nagyrészében a műsorvezető Márky Anna, másodéves SzFE-s hallgató az egyetem Szentkirályi utcai, blokád alatt lévő épületében található tévéstúdióból jelentkezett be. Innen kapcsolták aztán a nagy tévéstúdiókat is megszégyenítő folyamatosággal és tempóval az öt városban egyszerre zajló demonstrációkról tudósító fiatalokat, időnként egy-egy bejátszással színesítve a műsort.

A teljes másfél órás adás megtekinthető amúgy az interneten, és az érdeklődőknek nem csak azért érdemes belenézni, hogy láthassák, ahogy a lángok „befutottak” az egyetemi városokba, hanem mert számos olyan szemszögből láthatunk rá az eseményekre, amelyekből eddig nem lehetett. Ugyanis mivel a sajtó képviselői (sem) juthattak be az elmúlt időszakban az SzFE épületeibe, ezért kifejezetten érdekes és megindító az egyetemisták saját készítésű felvételeiből készült összeállítást látni, mind az egyetemfoglalás első perceiről, mind a felmondott oktatókat búcsúztató virrasztásról, de a jelenleg is folyó oktatás körülményeibe is be lehetett így lesni.

Ezek mellett a hallgatók az olyan gyakran ismételt kérdésekre is választ adtak, amikre eddig gyakran nem kaphattunk választ, mint például hogy egész nap őrzik-e az épületeket, hány ember folyamatos munkájába kerül ez, illetve, hogy mire is van szükségük a diákoknak ez alatt az időszak alatt.

Egy pillanatot pedig mindenképpen érdemes kiemelni az élő műsor során bemutatott bejátszássorozatból: az egyik videóban ugyanis szót adnak azon dolgozóknak is, akikre nem fordul éppen akkora figyelem mostanság, mint a hallgatókra és oktatókra, annak ellenére, hogy az alapítványi háttérrel történő átszervezés talán őket érinti legérzékenyebben. Megszólal a videóban Hajdu János egyetemi technikus, hangmérnök is, aki 35 éve segíti ki az egyetem padjait koptató diákságot mindenféle kérdésben, aki elmondja azt, hogy például az ő esetében ez az átszervezés konkrétan mérhető, millió forintos nagyságrendű problémát fog okozni, hiszen a korábbi közalkalmazotti státusza a magánkézen lévő alapítványba való átszervezéssel megszűnik, nem is beszélve a szakszervezeti védelemről és kollektív munkaszerződésről. Ezek pedig olyan szempontok, amik eddig ritkán kerültek szem elé, az eseményeket kívülről szemlélők számára talán egyáltalán nem nyilvánvalóak, és tekintve, hogy szépen lassan a teljes magyarországi felsőoktatást hasonló alapítványi megoldásokkal igyekeznek átszervezni a hatalmon lévők, egyáltalán nem csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóit érintő kérdésről van szó.

Az élő közvetítés a vidéki városokban szervezett események mellett időnként a budapesti Szabadság téren rendezett zenés demonstrációba is betekintést engedett, ahol párszáz ember családias, piknikhangulatú rendezvényen vehetett részt. Itt a felszólalók sorát Hajós András zenész, tévés személyiség nyitotta, aki a maga sajátos humorával megtűzdelt beszédet mondott. Ebben kitért arra, hogy a hallgatók azért szorulnak rá a demonstratív cselekedetekre, mert az elmúlt 20–30 évben a felnőttek nem tették a dolgukat, pedig ha „olyan tökösek lettek volna” ez alatt az idő alatt, mint most a fiatalok, nekik most nem kéne annak lenni.

Hajós mellett a színpadon felszólalt Grecsó Krisztián író, költő, Závada Péter költő, Kemény Lili író, filmrendező és Tarnóczi Jakab színházi rendező is, emellett több zenekar is tartott félórás mini-koncertblokkokat, olyanok, mint a Ricsárdgír, a Mordái, a Mongooz and the Magnet, valamint Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint. A zenés demonstráció este 9 óráig tartott, eddigre pedig az összes futó beért a vidéki egyetemi városokba.

A demonstrációsorozattal nagyjából egyidőben a kuratórium egy nyolc pontból álló ultimátumot hozott nyilvánosságra az MTI-n keresztül, amiben többek között a teljes sztrájkbeszüntetésért cserébe „büntetlenséget” biztosítanak a tünető diákoknak és oktatóknak (ami felveti a kérdést, hogy ha nem fogadják el a demonstráló SzFE-sek az ultimátumot, akkor valamilyen formában vagy jogkörben büntethetőek lesznek?), erre cikkünk megjelenéséig csak röviden reagáltak az egyetemfoglalók: az ajánlattételt megkapták, és teljes körű egyeztetés után reagálni fognak rá, addig viszont a sztrájkot fenntartják. Tovább hömpölyögnek tehát a SzFE körüli események, és ez a legutóbbi vasárnap is újfent megmutatta, hogy ezek nem csak Budapestet érintik, nem csak az SzFE-ről szólnak, és nem is csak az itt tanulókat, tanítókat érdeklik.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.