Dátum szerint Népszerűség szerint

Szamszing Magyarország – Herendi Gábor: Valami Amerika

Hála az amerikai vígjátékokhoz és hazai reklámfilmekhez szokott magyar nézői szemnek, valamint a rendszerváltás utáni közönségfilm törékeny és ártalmatlan receptjének, a Valami Amerika Herendi Gábor első, de vélhetően nem utolsó nagyjátékfilmje. Jó, hogy van, de lehetne jobb is.

Iráni kör-kép – Jafar Panahi: A tükör; A fehér léggömb; A kör

Júniustól láthatja a moziközönség Jafar Panahi iráni rendező Tükör és A fehér léggömb című kitűnő alkotásait a budapesti Toldi moziban. Nem ez az első alkalom, amikor a rendező elkápráztatta a nézőket. Nem is olyan régen mutatták be a 9. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon A kör című filmjét.

A filmművészet „mesevilága” – Az animációs film története 4/1.

A filmművészet különleges tartománya. Alapját, lényegét ugyanaz az ősi vágy képezi, mint amely a filmet is életre hívta: a mozgás ábrázolása. De míg a film a valódi mozgást jeleníti meg, addig e sajátos műfaj varázsa éppen a mozgás „illúziójának” megteremtésében áll. Mintha valamiféle ősi mágia káprázatának lennénk tanúi, ahol az is akármikor megmozdulhat, amiről szilárdan tudjuk, hogy mozdíthatatlan. Bármi megtörténhet, aminek hétköznapi világunkban határok szabnak keretet. Nem kétséges, hogy mindez csak a filmművészet „mesevilágában”, az animáció birodalmában lehetséges.

„Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben

Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.

A magyar Pathé – Janovics Jenő-portrémontázs

Színész, színházi rendező, színházigazgató, mozialapító, mozitulajdonos, producer, filmgyáras. Janovics Jenő, a századelő kolozsvári színházművésze és szervezőzsenije igen hamar felismerte a mozgóképben rejlő művészi, szórakoztatási és anyagi lehetőségeket. Az általa felépített, Kolozsvár központú mozibirodalmat részben a világháborús helyzet alapozza meg, majd aknázza alá. Tervei, teljesítményei azóta is példátlanok és folytatás nélküliek Erdély-szerte.