Fecnire vésve – Szombat este zárult az 1. Film és Média Napok a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen

A hétvégén online filmnapok formájában bemutatkozott a szélesebb nyilvánosságnak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem filmszakának nemrég létrejött Magyar Film és Média Intézete. Bár a beszélgetések és előadások sorozatát nyilvánosként hirdették meg, és kívülállók számára is lehetőség nyílt kérdéseket feltenni a meghívottaknak, a rendezvény mégis nyilvánvalóan a hallgatóknak és a hallgatókról szólt – és ez így is volt jól.

„Az oda nem figyelés fatálissá válhat” – Beszélgetés Felméri Cecíliával a Spirál kapcsán

Sikeres kisjátékfilmjei után (Kakukk; Végtelen percek; Boldogságpasztilla; Mátyás, Mátyás) Felméri Cecília első nagyjátékfilmjével, a Spirállal debütál az újrainduló magyarországi mozikban, május 13-án. A Spirált a Nemzeti Filmintézet – NFI (korábbi Magyar Nemzeti Filmalap – MNF) és a Román Filmközpont is támogatta, a film világpremierje a 36. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahonnan az alkotás különdíjjal tért haza. Néhány hete pedig a film operatőre, Réder György nyerte el a Kovács László – Zsigmond Vilmos operatőrverseny játékfilmes kategóriájának díját. A rendezővel készült interjúnkban többek között a koprodukció kihívásairól, körkörösségről és fatális véletlenekről beszélgettünk.  

Az elveszett kolozsvári Bánk bán

Idén ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját, ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült. Büszkén tesszük közzé a Zágoni Bálint kollegánk által készített rövid dokumentumfilmet erről az 1915-ben készült, azóta eltűnt kolozsvári némafilmről.

Moziláz Aradon

Az erdélyi filmgyártás történetében Kolozsvár, Temesvár és Nagyvárad mellett fontos szerep jutott Aradnak. Aki ezt az állítást megkérdőjelezné, vagy árnyékolná, az bizonyára nem szerzett tudomást Iosif Sîrbuț gyűjteményének egykori országos visszhangjáról.

Örmények Gyergyóban

A tavaly berobbanó koronavírus-járvány sajnálatos módon számos kulturális projekt létrejöttét akadályozta meg. Majdnem erre a sorsra jutott a Kalamár Gáspár-Gábor által jegyzett Örmények Gyergyóban című dokumentumfilm is, ami az eredeti elgondolás szerint a székelyföldi örmény közösségek bemutatására vállalkozott volna. A pandémia azonban felülírta ezt az átfogóbb elképzelést, nem rendezték meg a tavalyi év során azokat a kulturális eseményeket és családi találkozókat, ahol forgatni lehetett volna, ezért az értékrendjében, mentalitásában a többi székelyföldi örmény közösséghez nagyban hasonlító gyergyói örmény közösség bemutatására szorítkozik a film.

„Építőmunka volt, amelyet igyekeztem elvégezni a legjobb tudásom szerint” – Interjú Pethő Ágnessel, a Sapientia – EMTE filmszakának professzorával

Pethő Ágnes professzor 2020 őszén, 17 év után leköszönt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszékének éléről. A volt tanszékvezető, a filmművészet, fotóművészet, média szak curriculumának kidolgozója, a kolozsvári „intermedialitás-iskola” kiépítője interjúnkban a képzés alakulása mellett arról is mesél, hogy hogyan lehetett filmes műveltséget szerezni az 1980-as évek Romániájában, hogy miért tartja fontosnak a filmtörténetet, filmelméletet azok esetében is, akik nem elméleti szakemberek lesznek, hogy miért korszerű ma is Godard, és hogy kiket tart hiteles, érdekes alkotóknak a fiatalabb kortársak közül.

Vigadás, halálsugár és némaság – A csíkszeredai némafilmes vetítések története

Csíkszereda 20. századi története során meglehetősen kettős viszonyt tartott fenn a hol mozinak, hol mozgószínháznak, vagy éppen csak mozgónak nevezett találmánnyal. Nagy múltú, több évtizedig működő mozija a kommunizmus időszakát leszámítva nemigen akadt, folytonosságról pedig végképp nem beszélhetünk, hiszen még a leghosszabb ideig nézőket kiszolgáló Transylvania filmszínház is kényszerszünetre kényszerült 2010-ben („elődeiről” nem is beszélve), és csak néhány éve lehet ismét filmvetítés céljaira használni a mozi épületét. 

Egyesülés a celluloid vonzalmában II. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány. Második rész.

Egyesülés a celluloid vonzalmában I. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány.