„Egy fiú legjobb barátja az anyja” – Csapón kívül 55.: Psycho, 1960

Hatvan éves Alfred Hitchcock első horrorfilmje és karrierje legnagyobbat kaszáló alkotása, a slasher-filmek ősatyja, a minden idők leghíresebb zuhanyjelenetét és az amerikai filmtörténet első klotyóábrázolását tartalmazó Psycho. Íme néhány érdekesség a filmtörténet egyik leggyakrabban emlegetett filmje kapcsán, és mindarról, amit Hitchcock...

Házhoz jön a Doktor – Visszatekintés a Doctor Who 57 évére

Egyszer volt, hol nem volt egy sorozat, ami egyszerűen nem akart véget érni. Sem a készítői, sem a rajongói nem akarták igazán elengedni, így aztán kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de töretlen népszerűségnek örvendve uralta a (főleg brit, de nemcsak) tévék képernyőit. Na de miről, illetve főleg kiről is lehet szó?

Újjáélesztett kolozsvári némafilmek – A métely és A kancsuka hazájában

A Janovics Jenő által vezetett kolozsvári filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint 60 játékfilm készült, ezek közül azonban ma mindössze négy tekinthető meg nagyjából teljes hosszúságában, a többi eltűnt, megsemmisült az elmúlt száz év alatt. Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a studió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruáltuk abban a reményben, hogy ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak a stúdió történetének minél teljesebb megismeréséhez.

És mégsem… – A rend(szer)vesztés narratívái

A kelet-európai rendszervált(oz)ások harmincadik évfordulóján tettük fel a kérdést: volt-e a politikai, társadalmi mellett filmes fordulat is? Az alábbi vázlatos áttekintés a magyar rendszerváltás körüli bő évtized filmjeiben keresi a filmtörténeti korszakváltás lehetséges jeleit.

Amatőr filmesek Erdélyben – Három történet a második világháború előttről

Míg Magyarországon a két világháború közötti időszakban valóságos mozgalommá nőtte ki magát az amatőr filmezés, amelyik Pergő Képek címmel még saját folyóiratot is fenntartott, addig Erdélyben a korabeli amatőr filmes ritka, mint a fehér holló. Eddig összesen három filmgyűjtemény került elő, amelyek báró Kemény János, Orbán Lajos és Birnfeld Emil nevéhez köthetők.

Erdély-képek – Erdély és a magyar filmhíradó 1930-1944

A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.