A lengyel film története (2.) – Andrzej Wajda és Krzysztof Kieślowski

A lengyel filmművészetnek számos meghatározó rendezője van. Ha ötükről kellene írnom, a fentebbi két nevet Jerzy Kawalerowiczcsal, Andrzej Munkkal és Krzysztof Zanussival egészíteném ki. Ha egy embert lehetne csak kiemelni, az számomra Andrzej Wajda volna. A választás a bőség esetén az elfogultság lelki-szellemi terepét parttalanná növelheti, bizonyos esetekben a szűkítés tesz igazán felelőssé.

Az olasz film története – A hetvenes évektől napjainkig (3.)

„Mindenki azt a hatalmat gyűlöli legjobban, amely leigázza. Én tehát azt gyűlölöm különös hévvel, amelytől ma szenvedek. Mert olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy Hitlertől sincs mit irigyelnie. Úgy manipulálja a testet, hogy átalakítja a tudatot, mégpedig a legkártékonyabb módon: új, elidegenedett értékrendet hirdet, a fogyasztói társadalom értékeit.” (Pier Paolo Pasolini, 1975)