OK, communist boomer! – Szabó István: Álmodozások kora

Bár a filmkritika és maga Szabó István sem sorolja a legsikerültebb filmjei közé, az Álmodozások kora 55 év múltán is ropogósan friss, szellemes munka, ami olyan nyelven és olyan problémákról beszél, amivel könnyen azonosulhatnak az ún. mai fiatalok. Generációzás, kapunyitási pánik, teszetoszaság: ha ma születne, Reisz Gábor rendezné, és Szabó Benedek írná a zabolátlan álmodozások filmzenéjét.

„A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral

Sára Sándor márciusban megkapta a Kossuth-nagydíjat. A legendás operatőr ennek apropóján elmesélte, miért fordult a történelmi filmek felé, hogyan próbálták ’56 után félreállítani, és miért terjesztette a korszak egyik emblematikus rendezője, hogy géppuskával kergette a forradalom alatt. Sára felelevenítette, hogyan éheztek a magyar filmesek Cannes-ban, miért tölt be különleges szerepet az életében Erdély, de elárulta azt is, mit gondol Szabó István ügynökmúltjáról, és miért nem akarta Máté Pétert főszereplőnek az első rendezésében.

Elveszett gyerekek városa – Erdőss Pál: Budakeszi srácok

Ötvenhat büszke-szomorú emlékművei: vissza- és megemlékezések, könyvek, előadások, filmek tűzdelik az ötvenedik évfordulót. Elkészült ez a film is, nem világos, hogy kinek-minek. A Budakeszi srácok olyan, mint amikor az ünnepség alatt szorít a cipő: feszélyezett sokperces csend. Kimérten átnyújtott, találtnak hazudott, átírt emlék – a néző elpirul, amiért szinte jobban érzi, mi hogy volt. Így nem történhetett.

Magyar forradalmi barbifilm – Szilágyi Andor: Mansfeld – Magasabb szempontból

Mansfeld Péter, egy budapesti magánfodrász fia, a Rákosi Mátyás Tanintézetben szerzett esztergályos ipari szakdiplomát. Az 1956-os forradalom idején a Széna téri ellenálló csoportot segítette – először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, de később gépkocsis összekötőként mégis együttműködött az ellenállókkal. November 4. után fegyvereket gyűjtött össze, és elrejtette őket, hogy elő lehessen venni, ha ismét kitör a forradalom.

Két dolog, ami kell – Goda Krisztina: Szabadság, szerelem

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére (illetve alkalmából) született számos film közül már erőteljes reklámkampánya által is kivált Szabadság, Szerelem első pillanattól kezdve világosan jelezte, hogy olyan alkotás kíván lenni, amely az ’56-os eseményekről – korosztály illetve országhatárok tekintetében egyaránt – a lehető legszélesebb közönségnek szól.