A Boszporuszon át – Fatih Akin-portré 2.

A Fallal szemben című filmjével Akin szűkebbre állította fókuszát, közvetlenebbül ábrázolta saját tapasztalatait; a kettős identitást, „némettörökségét” vagy „töröknémetségét”. A „Szerelem, Halál és Ördög” címszavakkal jelzett témái keverednek nagyjátékfilmjeiben, hogy végül trilógiát alkothassanak, miközben kisjáték- és dokumentumfilmek továbbra is színesítik pályáját.

Török akcentus – Fatih Akin-portré 1.

„A semmiből jött, 20–21 évesen. 1993 végén jártunk. A helyesírása mindent alulmúlt, de teljesen mindegy volt. Volt valami szokatlan kisugárzása és hajlíthatatlan akaratereje a fiúnak.”1 Így jellemezte Ralph Schwingel producer a Rövid és fájdalommentes forgatókönyvével felbukkanó, ma már népszerű német filmrendezőnek számító Fatih Akint, akinek Soul Kitchen című új filmjével nyitja kapuit az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Kolozsváron.

Ez itt nem Amerika – Fatih Akin: Auf der anderen Seite / A másik oldalon

Néhány évvel ezelőtt a németek egyik legpiacképesebb rock-bandája mennydörgő basszusok közepette kürtölte világgá véleményét globalizálódó világunkról: „Mind Amerikában élünk!" Úgy tűnik, a török származású, de németországi születésű Fatih Akin nem osztja teljes mértékben a Rammstein nézeteit, mert újra az emberi sokszínűségről készített filmet.

Repülő koporsók – Fatih Akin: Auf der anderen Seite / A másik oldalon

Fatih Akin tökéletes arányérzékkel van megáldva. Filmművészete paradox módon éppen ettől válik eredetivé: így képes a legégetőbb etnikai és etikai problémákat is végletekig kidolgozott, sodró lendületű történet formájában tálalni. Nem véletlen, hogy Szerelem, halál, pokol című trilógiájának első része, az Arany Medve-díjas Fallal szemben után a halálnak szentelt új filmje, az Auf der anderen Seite is fesztiválkedvenc – Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját vitte el, versenyben van az Európai Parlament új filmdíja, a Lux-díj elnyeréséért, és német mezben az Oscarért is ringbe száll. Akinnál egyszerre van jelen Schlöndorff keresetlen stílusa, Almodóvar szenvedélyessége és Kieslowski tudatos cselekményvezetése. Meg az a bizonyos arányérzék.