Belenézni egy disznó szemébe – Viktor Koszakovszkij: Gunda

Az ól ajtajában a címszereplő anyakoca vajúdik, de olyan diszkréten, hogy először észre se venni. A képet a táj hangjai töltik be: Gunda röfögése, a madarak csivitelése, a szél susogása, a szalma ropogása. Aztán az ajtórésből sorra előgurulnak a bájos, cincogó, újszülött kismalacok, majd követve az invitáló kamerát, beljebb kerülünk az ól intim közegébe, ahol a megszámlálhatatlan malackák heves, dulakodó szopcsizásba fognak, végül jóllakottan elszenderednek.

Szemben a Szövetkezettel – Grímur Hákonarson: Héraðið / The County / Tejháború

A késői kapitalizmus egyre gyakrabban válik filmes főgonosszá. A társadalmi osztályok közötti folyamatosan szélesedő szakadék és a kiszolgáltatott réteg frusztrációja csak idén három népszerű filmben is a konfliktusok mozgatórugójává vált: a Joker, az Élősködők és A Wall Street pillangói valamilyen módon mind az elnyomottak lázadásáról szól, és ugyanez a dinamika mozgatja az izlandi rendező, Grímur Hákonarson új filmjét is – azonban a Tejháború fenti példáknál jóval visszafogottabban fogalmazza meg a kritikáját.