Ez nem az a sötétség, aminek úrnő kéne – Joachim Rønning: Maleficent: Mistress of Evil / Demóna: A sötétség úrnője

Bár az első rész sem fordította ki a helyéről az univerzumot, megvoltak a maga pozitívumai, amely elsősorban Demóna rendhagyó karakterrajzában mutatkozott meg. Másodjára a Disney már nem volt képes arra, hogy az egyediséget vigye tovább, és inkább a biztonságos giccsbe, a pazar látványba és a Angelina Jolie karizmájába fojtotta a folytatást. Teljesen kikapcsolt aggyal viszont egész ártalmatlanul, sőt, helyenként szórakoztatóan tud átsuhanni az emberen a film, ám mély nyomot nem hagy.

Szarvasbogárkák – Angelina Jolie: First They Killed My Father

A vörös khmerek által Kambodzsában elkövetett tömegmészárlás filmes témaként felér az európai holokauszttal, sőt: mivel a még közelebbi múltban történt, bőven vannak még olyanok, akik a saját traumatikus élményeiket mesélhetik el a történetírás vagy a művészet számára.

Mint Salt az ételbe – Philip Noyce: Salt / Salt ügynök

Vannak filmek, amelyek különös ajándékokat kapnak az élettől. Négy évvel ezelőtt, Ron Howard A Da Vinci-kód című filmjének például maga a katolikus egyház „szervezte” a reklámkampányát, idén Phillip Noyce alkotásának kedvezett Ananké istennő. A Salt című kémfilm ugyanis a hidegháború utáni kémbotrányok talán legjelentősebbikének közepette csöppent a mozivászonra.

Talpra, kisember! – Timur Bekmametov: Wanted

Mi lenne, ha a Harcosok klubjának Káosz-brigádja csupán egy főt számlálna, és az illető leírhatatlan méreteket öltő mészárlásokban kommunikálná a társadalom iránti ellenszenvét? Pár évvel korábban ezzel a gondolattal játszott el Mark Millar és J. G. Jones képregény-minisorozata, a Wanted.

Csókolom, csókolom – Csóknemek a filmtörténetben

Mivel a legtöbb filmben előbb-utóbb sor kerül egy-két csókra, a film története során szélesre bővült a választék a filmcsókok fajtáját, körülményeit, bemutatási módjukat, valamint a csókot váltók nemi és faji hovatartozását illetően.