Fejedelmi film fejedelmi szereplőkkel – Csapón kívül 29.: Anthony Harvey: The Lion in the Winter / Az oroszlán télen

Ha már Oscar-szezon van, emlegessük az Oscar-díjasokat. A díj eddigi történetében Katharine Hepburn nyerte el legtöbbször a legjobb színésznőnek járó szobrocskát, pontosan négyszer, amihez nem mellesleg jön ráadásként még nyolc jelölés. A harmadik díjat az Az oroszlán télen című idén ötvenéves alkotás női főszerepéért zsebelte be 1969-ben. Az Anthony Harvey rendezte történelmi filmdráma hét jelölésből hármat váltott díjra, meg persze kapott néhány BAFTA- és Arany Glóbusz-díjat is.

Nagy emberek, kis történet – Sacha Gervasi: Hitchcock

Díjszezon-kompatibilisnek tartották, a Hitchcockról készült újdonsült mozi mégis csöndesen meghúzódott törtető nagytestvére, a Lincoln árnyékában. A mellőzöttség legfőbb oka talán az lehet, hogy Gervasi filmje – habár felettébb szórakoztató – észrevétlenül simul bele az anekdotikus életrajzi históriák manapság divatos trendjébe.

A technika ördöge – Mikael Håfström: The Rite / A rítus

Anthony Hopkins borostyánnal benőtt konyhakertben, lompos macskák között fel-alázik, a bajsza alatt röhejes bölcsességeket mormol, néha még káromkodós démonokat is űzöget, fegyverhordozó gyanánt pedig bezsákol egy metroszexuális küllemű, ingatag papjelöltet. Nagyjából ennyi történik Mikael Håfström ördögűzős filmjében, A rítusban, amely belesüpped a műfaj szakállas sablonjaiba, még mielőtt elkezdődne. Agyolvasztó fércthriller azoknak, akik átaludták az elmúlt 40 évet.

Húsz év múlva egy thriller – Jonathan Demme: The Silence of the Lambs / A bárányok hallgatnak, 1991

Újranézve ezt a 1991 elején bemutatott, „crime, thriller, chiller” címkék alatt fellelhető filmet, az a benyomásom, hogy nagyon alaposan ki van gondolva, meg van tervezve és be van lakva. Az oly sokszor emlegetett vágás lassúsága (az egyes beállítások hossza) e jellmző fontos építőkockájának tűnik. A megmutatni kívánt, s így képpé váló valóságdarabok határozottan választódnak ki, majd erőteljesen fénylenek fel, és (relatíve) sokáig szemlélhetőek.

Mozi az egész világ, és David Lynch benne minden ember – Anthony Hopkins: Slipstream

Sosem volt világos számora, mi szüksége lehet egy Anthony Hopkinshoz fogható színészóriásnak arra, hogy a rendezőmesterség terén is kipróbálja magát – bár érteni vélem a kihívást. Hopkins ugyan nem most rendezett először filmet, de most nagyon a lovak közé csapott. Ebből kifolyólag ezek a lovak igencsak el is szaladtak vele. A baj csak az, hogy nem egészen tudni, merre.

Hannibal, legyen kövér! – Brett Ratner: A vörös sárkány / Red Dragon

A nagyközönség 1991-ben rögtön a Hannibal Lecter-étlap főfogásába, a bájosan talpraesett FBI-ügynöknő történetébe kóstolt bele, s csak a legnagyobb gourmandok tudták, hogy a filmtörténet már túl van az előételen: Michael Mann 1986-ban Manhunter (Embervadász) címen filmesítette meg A bárányok hallgatnak előzményeit elmesélő Vörös Sárkány-történetet.