Porcelánbaba 2.0 – Alice Waddington: Paradise Hills
Alice Waddington első nagyjátékfilmje regélhetne paternalizmusról és a mesebeli királykisasszonyokat sújtó szexizmusról, de kihagyja ezt a ziccert és csak a látványról tud szólni.
Alice Waddington első nagyjátékfilmje regélhetne paternalizmusról és a mesebeli királykisasszonyokat sújtó szexizmusról, de kihagyja ezt a ziccert és csak a látványról tud szólni.
„A film szereplői jelbeszéddel kommunikálnak. Nincs felirat, nincs szinkron. Mert a szerelemhez és gyűlölethez nem kell fordítás” – jelenik meg a film elején az a három mondat, melyen kívül egyetlen leírt betűt, kimondott szót nem hallunk majd az elkövetkezendő két órában. Miroslav Slaboshpitsky debütfilmje, nem mellesleg a Cannes-i Kritikusok Hetének fő díjazottja, egy kegyetlenül nyers, a szavak híján is szókimondó tinidráma, mely a jellegzetesen kelet-európai nyomort kíméletlen realizmussal mutatja meg.
Kolozsváron minden egyetemista tudja, hogy ha új filmet akar nézni, azt a Haşdeu, illetve az Observatorul bentlakásokban kell keresnie. Az említett diákszállókban sok esetben már hónapokkal a romániai premier előtt megvannak a filmek. Az egyik bentlakás rendszergazdája, aki nevének elhallgatását kérte, az illegális letöltésekről mesél a Filmtettnek.