„Akarok hinni az emberben” – Beszélgetés Bogdán Árpáddal, a Genezis rendezőjével

A rendező Genezis című filmjét kísérte el Kolozsvárra, a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra. A 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságokra reflektáló alkotásnak a Berlinálé Panorama Special szekciójában volt az ősbemutatója, és elnyerte a Szófiai Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének különdíját is. „A tiffes táska sokkal jobban néz ki, mint a berlinálés” – mutatott a meghívottaknak járó hátizsákra Bogdán Árpád, mikor leültünk beszélgetni az egyik kolozsvári kávézóban.

Oscar, Amanda és a málna – Filmes trófeák rövid leltára

Filmszalagok, múzsák, földgolyók, békák, bogarak márványtalapzaton vagy sötét félgömbön, bronzból vagy gipszből, arannyal vagy rézzel futtatva, festve vagy kerámiabevonattal... Lehetetlen vállalkozás a világ összes filmes díját felleltározni, hiszen jelenleg nem létezik olyan adatbázis, amely az összes filmfesztivált és filmdíjat tartalmazná (még az IMDb sem teljes). Mégis érdekes kaland kinyomozni az egyes díjak eredetét, és a legőszintébben rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen szobrocskákkal jutalmazzák a világ egyik-másik csücskén a filmeseket.

Egy nagyváros szimfóniája – 62. Berlinale, 2012. február 9–19.

Az, hogy egy fesztivál politikus, nemcsak azt jelenti, hogy a politikailag érzékeny filmekre koncentrál, hanem azt is, hogy adott esetben a film kontextusa elsőbbséget élvez a film minőségével szemben, vagyis elkészülésének körülményei, a rendező léthelyzete, az ország, ahonnan a mű érkezik és a téma, amit feldolgoz, felülírja az esztétikai szempontrendszert. Természetesen a politikai háttér és a nívó nem zárja ki egymást – amire 62. alkalommal megrendezett Berlinalén szerencsére akadt példa.

Willkommen in Babel! – 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, 2011. február 10–20.

Nehéz megmondani, hogy mennyivel nagyobb a nyüzsgés február 10. és 20. között a német metropoliszban, ha az ember nem él ott. Talán az átlagos 9-es fokozat helyett most 10-es erősséggel pulzál a város. A vaskos programfüzet körülbelül 15 helyszínt említ, ám a termek így is csordultig telnek, a sorok az épületek előtt kígyóznak, a későn kelők táblákkal a kezükben keresnek eladó jegyeket, és úgy tűnik, az ülőhelykereséshez elengedhetetlen „Ist hier noch frei?” kérdést minden náció akcentus nélkül fújja.

Berlinre hangolva – 60. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál és Talent Campus, február 11-21.

Interkulturális gyűjtőponttá sűrűsödött Európa lenyűgözően eklektikus és avantgárd fővárosa a 60. Berlinale napjaira. A több mint 25 helyszínen1 állandó a nyüzsgés és a hosszú sorok a 13 kategóriába szervezett filmvetítések előtt. Stop. A továbbiakban nem lesz szó sztár- és fesztiválszenzációkról, vörösszőnyeges pletykákról vagy híres épületekről. Bocsánat. Aki erre kíváncsi, kérem, ne olvasson tovább, és ne aggódjon: bőven van és lesz efféle olvasnivaló.