Cannes 2019, percről percre

Május 14-én kezdődött a világ legrangosabb filmes seregszemléje, a 72. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál. A Filmtett, bevett hagyományához híven idén is ebben a naponta egyszer-kétszer frissülő cikkben tájékoztatja az olvasókat a fesztivál viselt dolgairól, a vetített filmekről, a vörös szőnyeges eseményekről, valamint az elmaradhatatlan botrányokról. Egészen május 25-ig érdemes naponta megnyomni a refresh gombot.

A király latolgatása – Roger Michell: Hyde Park on Hudson / A király látogatása

Az utóbbi években a történelmi-életrajzi vonatkozású filmek gyakran bizonyulnak Oscar-esélyesnek. Milk, Frost/Nixon, The Hurt Locker, The King's Speech, Moneyball, My Week with Marilyn – az elmúlt négy évben több jelölést és/vagy díjat is begyűjtöttek, az idei Lincoln pedig 12 kategóriában indul a szobrocskáért. Előzeteséből ítélve A király látogatása is hasonló kaliberű produkciónak ígérkezett, ám a másfél órából kiderült, hogy Roger Michell új filmje labdába sem rúghat a hasonló lélegzetvételű alkotásokkal szemben.

Az élőholtak szürkülete – Ruben Fleischer: Zombieland

A klasszikus, lassan cammogó Romero-féle zombik kora, úgy tűnik, végleg leáldozott: a hetvenes évek marihuánán szocializálódott, zsibbadt arcai eltűntek, a mai fiatalság már a speedre és az extasyra van rákattanva, ennek megfelelően a zombijaik is vérmes szemű, üvöltözve sprintelő vadállatok.

Egy középkorú Don Juan (hervadó) virágai – Jim Jarmusch: Broken Flowers / Hervadó virágok

Úgy tűnik minden rendező életében bekövetkezik, hogy előbb vagy utóbb behódol a stúdiók csábításának és igazi mainstream alkotással rukkol ki. Vannak akiknél ez 360 fokos fordulatot jelent, és vannak persze olyanok is, akik bár nagyobb költségvetéssel és nagy sztárokkal forgatnak kétségkívül a mainstreamhez közelítő alkotást, mégis megtartják egyéni hangvételüket és nem szimplán „stúdióbérencként” dirigálnak le valami végtelenül lebutított kasszasiker várományos művet.

Amerikai film a jelentés hiányáról – Sofia Coppola: Lost in Translation / Elveszett jelentés

A fiatal, bájos Charlotte és a középkorú filmsztár, Bob ugyanazon hotelben érzik egyedül és idegenül magukat Tokióban, így találnak egymásra. A korkülönbséget átívelő erotikus feszültség szikrája nem kap lángra a filmben, pislákoló fényénél mélyebb, a hiányok árnyékát élesebben kirajzoló kapcsolat szövődik a két szereplő között.