Román, roma, Róma, Románia – Bobby Păunescu: Francesca

A Francescának nem is kellett volna jobb PR: az, hogy az olasz politika a velencei vetítések után habzó szájjal kitagadta, elátkozta és agyonszidalmazta a filmet, felér egy jól pozicionált reklámkampánnyal. Persze, ahogy Romániában semmi sem működik, úgy a reklámkampány sem: az egyik plázás vetítésen a két Filmtett-kritikuson kívül összesen egy darab néző volt. Egy. Unu. Uno.

A majdnem ingyen boldogság ára – Radu Jude: Cea mai fericită fată din lume / A legboldogabb lány a világon

A legboldogabb lány a világon a rendező első nagyjátékfilmje, ami máris sikeresen szerepelt a 2009-es Berlinálé Forum szekcióján, ahol az illető kategória CICAE (A Művészmozik Nemzetközi Egyesületének)-díját nyerte el. Nem véletlenül: Radu Jude azon első hazai alkotók közé tartozott, akik rövidfilmjükkel már „betörték” a nemzetközi zsűriket.

Egy belföldnek gyártott román film – Mircea Daneliuc: Marilena

A TIFF korábbi kiadásai elkényeztettek bennünket az új román film legfrissebb és legdíjazottabb terméseinek ősbemutatóival, az idén azonban nemcsak a fiatal filmeseknek jutott premier. Mircea Daneliuc a román filmkészítés régi motorosa ugyan, de legújabb filmje új időkről szól. Tragikomédiába csomagolt aktualitások, bukaresti kulőrlokál a Marilena című filmben.

Én uralkodom, felség! – Nae Caranfil: Restul e tăcere / A többi néma csend

A hangsúly nem az „én”-en van, hanem az „uralkodáson” (de erre még visszatérünk). Nae Caranfil közel húsz éve készül erre a filmre, nagyjából azóta amióta elolvasta apja, a filmtörténész Tudor Caranfil În căutarea filmului pierdut (Az elveszett film keresése) című könyvét. Azóta akar filmet forgatni az 1910-es évek Bukarestjéről, a román mozi első éveiről, az első hazai történelmi szuperprodukció, vagyis az Independenţa Romăniei (Románia függetlensége) születésének körülményeiről.

Bukaresti multiplexszemle

Az európai államok közül az összlakosság arányához mérten Romániában van a legkevesebb filmszínház és a legkevesebb mozilátogató. 2005-ben például 100 ezer lakosra mindössze 0,4 mozi jutott. Ezzel ellentétben meglepő virágzás tapasztalható a multiplex mozik háza táján. 2006-ban például a Hollywood Multiplex elérte történetének legnagyobb bevételét, majdnem 5 millió dollárt.

Magyar gólyák a bukaresti filmfőiskolán – Románia, Bukarest – Universitatea Nationalã de Artã Teatralã si Cinematograficã „I.L. Caragiale”

Andrei Şerban, a világhírű színházrendező nemrég megjelent életrajzának bemutatóján nyilatkozta azt, hogy érzése szerint Romániában színházi téren kevésbé eredetiek a rendezők, mint a film területén, és a román film háza táján új hullámot vél felfedezni.1 Ahogyan ez a magyar film esetében is, ha van román filmes újhullám, az a rendszerváltás után megjelenő fiatal filmes generációnak köszönhető. A román film sikerességét mi sem jelzi jobban, mint a közelmúltban Cannes-ban, Berlinben és más neves nemzetközi fesztiválokon elnyert díjak. E fiatal filmes generációból Corneliu Porumboiu, Cătălin Mitulescu, Nae Caranfil rendezők és a fiatal operatőrök Marius Panduru, Oleg Mutu, Mihai Mălaimare Jr. mind egy filmfőiskolában kezdték el pályafutásukat: az UNATC-n.

Ahol nem a kávétöltögetéssel kezdik – Beszélgetés Florin Mihăilescuval, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárával

A bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen négy mozgóképes szak működik: az 1950-ben indított Film- és televíziós rendezői, Film- és televíziós operatőri, illetve a kilencvenes években startoló Multimédia – hang és vágás, illetve Audiovizuális kommunikáció szak. A négyéves képzés programját úgy alakították ki, hogy a különböző szakok hallgatói együtt dolgozhassanak, és a majdani stábok többé-kevésbé stabil magja már az egyetemen létrejöjjön. Florin Mihăilescu, a Filmművészeti Kar tanára a bukaresti iskola sajátosságairól, a pályakezdő román filmesek esélyeiről beszélt a Filmtettnek.