Mindenhol jobb – Radu Ciorniciuc: Acasă, My Home
Már amikor azt hinnénk, hogy mindent láttunk, és román dokumentumfilm nem tud meglepni többé, a legjobb pillanatban jön egy-egy ilyen alkotás, mint az Acasă, és behúz egy gyomrost.
Címke: család
Ketten a világ ellen – Apák és lányok a filmvásznon
Jó apák, rossz apák, önző apák – és olyanok, akik valójában nem is ismerik a lányukat. Velük szemben dacos lányok, hősies és okos lányok, önálló vagy éppen megmentésre szoruló lányok. Az emberi/családi viszonyok és kötelékek különböző formáinak filmes előfordulásait vizsgáló tanulmánysorozatunk következő részében apákkal és lányaikkal foglalkozunk.
Előre, a múltba – Dan Scanlon: Előre
Habár az Előre története nem feltétlenül a legeredetibb forgatókönyv, amit valaha láttunk, mégis igazi felüdülést nyújt a csupa folytatások és feldolgozások korában. A 2017-es Coco után a Pixar ismét a halottak mezejére merészkedett, ám ezúttal nem szellemek, hanem egy botladozó mágikus materializáció formájában.
Margaret Thatcher nevet a sírjában – Ken Loach: Sorry We Missed You / Sajnáljuk, nem találtuk otthon
Az élő rendezőlegenda Loach felkerekedik, hogy dörömböljön a brit ajtókon, jelezve: csomagot hozott, olyan csomagot, amit a legtöbben nem akarnak átvenni sem, és látni sem.
Ti – Jordan Peele: Us / Mi
Jordan Peele új filmje a következő logikus láncszem a Tűnj el! után, ami a rendező társadalomkritikus thriller-felfogását illeti: pont annyira hasonlít az előző filmjére, mint amennyire újszerűnek tűnik.
Nyílt titok – Asghar Farhadi: Todos lo saben / Mindenki tudja
A Mindenki tudja az iráni rendező, Asghar Farhadi első spanyol nyelvű filmje, amiben ismét egy család széthullásáról mesél egy lány eltűnésének apropóján. A sok kimondott és kimondatlan titok és vádaskodás azonban sokkal érdekesebb, mint az elrabolt lány rejtélye.
Mi leszel, ha nagy leszel? – Arun Bhattarai, Zurbó Dorottya: A monostor gyermekei
Bhután nemcsak bruttó nemzeti boldogság indexéről híres, hanem arról is, hogy a Föld egyik legelzártabb országa; de a modern kor és a globalizáció jelei a titokzatos buddhista királyságot sem kímélik.
Jobb félni és kicsit még meg is ijedni – Ari Aster: Hereditary / Örökség
Pár hónappal ezelőtt a Ghost Land és a Hang nélkül, most az Örökség bizonyította, hogy van remény arra, hogy ne csupán a legprimitívebb horrorfilmek jussanak el az ötlettől a gyöngyvászonig.
A ferde ház – Michael Haneke: Happy End
A Happy End nem kevés társadalomkritikával és iróniával átitatott szatíra, amely ötvözi Haneke korábbi műveit, ahogy a tőle megszokott jellemzőit is, de a korábbiakhoz képest igazán újat nem mutat.
Egy nagy boldog családi fesztivál vége – 16. TIFF-zárógála
Három visszatérő motívum, egy rejtett üzenetében mulatságos, egy szupersztárosan kínos és egy politikailag tudatosító jelölte ki a 16. TIFF díjátadó gála hangulati sarkpontjait.
