Mennyiben helyes a boldogságot behazudni? A filmtörténet kikerülhetetlen fenegyerekének új, fikció és dokumentum közötti produkciójában a formai idomtalanság esztétikának minősül.
A díszvendég amellett, hogy megbízhatóan hozza az Atom Egoyantól elvárható színvonalat, a rendező #metoo-mozgalomról alkotott véleményét is közvetíti.
Négy hónap kihagyás után végre ismét popcornfilmeket üdvözölhetünk a nagyvásznon! A szezon egy különlegesnek beharangozott akcióthrillerrel veszi kezdetét, amiről azt ígérik, hogy érzékletesen kombinálja a fergeteges kalandot és a mélyen szántó karakterdrámát. Vajon sikerül is neki?
Tanulmánysorozatot indítunk, amelyben az emberi/családi viszonyok és kötelékek különböző formáinak filmes előfordulásait vizsgáljuk. Íme, így néznek ki a testvérkapcsolatok a filmvásznon.
A pororoca, azaz torlóár szó jelentése a wikipédia szerint: „a hidrológiában az a jelenség, amikor a dagály által kiváltott hullám felhatol egy folyó medrébe.” Emellett a szó maga vélhetően a portugál pororoca kifejezésből származik, amelynek jelentése: elpusztítani mindent. Pontosan ez történik Constantin Popescu filmjének főszereplőjével is, egy kellemesnek ígérkező délután a parkban tönkreteszi az életét, ő pedig mindent maga körül.
Valósággal csoda, hogy Andrej Zvjagincev legújabb filmje a Leviatán után még elkészülhetett hazájában. A Szeretet nélkül ismét lesújtó portréja napjaink Oroszországának – jóllehet éppúgy egyetemes fekete tükre a kiüresedő kapcsolatok korának.
Úgy látszik, léteznek még sikeres kábeltévés sorozatok, és a családi dráma műfaja továbbra is működőképes. Ezt bizonyítja az NBC legsikeresebb új sorozata, a Rólunk szól (This Is Us), amelynek nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik, az érzelmi azonosulás pedig garantált.
Az Elválaszthatatlanok (Indivisibili) nem a napsütötte, kék vizű Dél-Olaszországot mutatja, hanem szürke, dekadens világot. A tengerparti kisvárosban játszódó film a felnőtté válásról szól, a csavar a történetben pedig az, hogy sziámi ikerpár a főszereplő.
A második 6x6-os SZFE-évfolyam diplomafilmjeiben a közös motívum az apák hiánya, de ha valamiben, akkor mentorálásban nem szenvedett hiányt ez a generáció a filmek minősége alapján.
Az amerikai álom mindenkinek más: kinek fehér kerítéses családi ház, kinek sikeres színészből rendezővé avanzsálni. De, ahogy ezt már megszoktuk, a látszat és a valóság között komoly diszkrepanciák húzódhatnak.
