Kálvária – Václav Marhoul: Nabarvené ptáče / The Painted Bird / Festett madár

Vaclav Marhoul eposzának nyitányában parasztfiúk egy ártatlan menyétfélét ragadnak el gazdájától, majd meggyújtva kivégzik azt. Már csak e jelenetet is magunk előtt látva nem nehéz elképzelnünk, hogy az utóbbi évek fesztiváljain miért eme film vetítését hagyták el a legtöbben. A festett madár az egyik legnagyobb tabut, a gyermeket érő erőszak ábrázolásáét hágja át. Az „elviselhetetlenül öncélúnak” bélyegzett háborús pikareszk-horror megtekintése mellett azonban számos érv sorakoztatható fel.

Látlelet a legfrissebb cseh filmekről – Cseh Filmkarnevál 2019

A komoly hagyományokkal bíró cseh filmek az utóbbi években mintha kívül kerültek volna a szakmai vagy a nézői figyelem horizontján. A posztszovjet – vagy ha jobban tetszik, közép-kelet-európai – régióból sokkal inkább domborít az utóbbi időben a magyar, a román vagy akár a lengyel filmművészet. A cseh alkotóknak mintha inkább a dokumentumfilm műfaja állna mostanában jól – de mi történik a cseh játékfilmmel? Szemezgettünk a február közepén zajlott budapesti Cseh Filmkarnevál 2019 programjából, amelybe jobbára a tavalyi év filmterméséből állítottak össze a válogatók egy kollekcióra valót.

Bogaras csehek – Jan Švankmajer: Hmyz / Insect

Jan Švankmajer cseh rendező 5-8 évente lepi meg a közönségét egy-egy új animált szürrealista nagyjátékfilmmel. A Hmyz (Bogár) az utolsó a sorban, és annak a fesztiválnak tartotta fenn a világpremier jogát, ami műsorra tűzte az összes filmjét: a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválnak.

Ezt láttuk a 15. TIFF-en 6. – Domácí péce / Házi gondozás / Home Care; Zjednoczone stany milosci / United States of Love; Lošėjas / Gambler; Elfelejtett ősök árnyai / Tyenyi zabitih predkov / Shadows of Forgotten Ancestors

Hahotázós-könnycseppmorzsoltatós cseh szupernóva, lengyel-román újhullám, Oscarra küldött litván thriller-gyöngyszem, Paradzsanov-nosztalgia – a szakadó esőben is jó a kedvünk ma.

Az időkapszula – A prágai Barrandov Stúdió

Prága már magában olyan, mint egy gigantikus filmdíszlet: az embert az utcákon, a tereken, a hidakon, a Hradzsin előtt elfogja a káprázat érzése, mintha egy varázslat részese lenne, és képes lenne átjárni téren és időn. Valami hasonlót érezhettek azok a filmesek is, akik a világ minden tájáról idejöttek, hogy e pompás élő kulisszák előtt – és a Barrandov Stúdióban forgassanak. A legendás városszéli filmgyárban, melyet Miloš Havel, Václav Havel nagybátyja alapított.