„Én is vígjátékot írnék Trianonról” – Beszélgetés Divinyi Réka forgatókönyvíróval

Sokan lehetetlennek gondolták, a BÚÉK-kal mégis érvényes remake-et készítettek az elmúlt évek nagy művészfilm-sikeréből, a Teljesen idegenekből. Az egyik legkeresettebb magyar forgatókönyvíró elárulta, hogyan magyarosították az olasz filmet, mit csinálna másképp utólag a moziban alulteljesítő Veszettekben, mit gondol a Pappa piáról és a Filmalapot ért támadásokról, és miért nem tetszene a Mátyás királyról szóló filmje a Magyar Időknek.

Anyám beájulna – Csupó Gábor: Pappa pia

Andy Vajna nem titkoltan az amerikai filmkészítés meghonosításán dolgozik, így a hollywoodi magyarok importálása logikus döntés – persze a tapasztalat nem mindig jár együtt a jóízléssel; és azért mert valaki tíz éve rendezett egy jó filmet szigorú stúdiókontroll alatt, még nem feltétlenül érdemes kitömni a zsebét, hogy vászonra vigyen egy már papíron is rosszul hangzó forgatókönyvet.

Emigrán-sokk – Csupó Gábor: Immigrants – Jóska menni Amerika

Ha Fritz Lang anno nem is készített filmet arról, hogy hogyan hagyta el Németországot, a 20. század utolsó éveiben a filmkészítők fokozatosan feltárták a vándorlás tapasztalatát, valamint azt, hogy miképp tud az ember a kultúrák határmezsgyéjén egyensúlyozva élni. Virsliajkú hősök, szexista poénok és vaskos viccek Csupó Gábor filmjében.

Valóságos képzelet Disney-módra – Csupó Gábor: Bridge to Terabithia / Híd Terabithia földjére

Gyerekfejjel könnyedén megengedhetjük magunknak, hogy a rémisztő valóság helyett egy sokkal barátságosabb helyre meneküljünk – legalábbis képzeletben. Filmünk két kis hőse is hasonlóképp cselekszik. Jesse és Leslie két külön világ, de mindkettőjüket kiközösítik az iskolában, ráadásul legbelül arra vágynak, hogy létezzen egy olyan hely, ahol mindenki varázslatosan szabad, és ahol senki más nem számít, csak ők.

A magyar rajzfilmművészet – Az animációs film története 4/3.

A magyar animáció hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli műveit és művészeit a nemzetközi szakma ma is számon tartja és elismeri. A magyar alkotóműhelyek azonban inkább csak elindítani, mint megtartani tudták a hazai rajzfilmeseket, akik gyakran külföldön kamatoztatták tehetségüket. Így a magyar animáció nem tudta megőrizni nemzetközi, vezető pozícióját, nem tudott hosszú távon stílusteremtő maradni. Ennek ellenére a magyar animáció gazdag történelemre tekinthet vissza, a legínségesebb időkben is képes egyéni stílust megtalálva maradandót alkotni.