Akarva-akaratlanul: ember – Ruben Östlund: Akaratlanul / De ofrivilliga

Néha a nyers valóságot is kénytelenek vagyunk játékfilmnek nevezni, mert minden jel arra utal, hogy megrendezett szituációkkal van dolgunk. Vannak tehát színészek, banálisan egyszerű szituációk, speciálisan a film számára kidolgozott operatőri ínyencségek, és egy erős forgatókönyv, amit mi magunk írtunk, és amely a film lejártával, a felügyeletünk alatt önmagától folytatódik…