Gelman-kommentár, ahogyan mesteremberek előadják Jeles András betanításában – Jeles András: Álombrigád (1983)

Aligha van olyan filmje a ’80-as évek „új érzékenységének”, amely annyira harsányan viselné azokat a neo-avantgárd jegyeket, mint Jeles András Álombrigádja (1983).  A termelési darabot eljátszani készülő brigád széteső képfolyama és narratívája ugyan rokonának tűnik az egyidős Jégkrémbalett-tel (1984) és a Kutya éji dalával (1983), mégis – talán betiltása okán – kívülre került ebből a „szériából”. Jeles harsány formalizmusát rendszerkritikára használta, művét emiatt hét évre dobozba zárták. A bemutatóig többen ellesték és kiforralták fogásait.

Mindent Margóról – Joseph L. Mankiewicz: All About Eve / Mindent Éváról, 1950

Joseph L. Mankiewicz-et leszámítva nem sokan – akarom mondani: senki nem mondhatja el magáról, hogy két egymás utáni évben is tarolt az Oscar-gálán, ami a legjobb rendezést és a legjobb forgatókönyvet illeti (Mindent Éváról és Egy levél három asszonynak). Mankiewicz nemcsak hogy csodálatosan megbirkózott e kettős szereppel, hanem ráadásképp még produceri erszényét is résen tartotta, finanszírozást igénylő, ígéretes produkciók után vadászva…