Árvalányhaj – Szőcs Petra: Déva
A Déva, a kolozsvári születésű Szőcs Petra első nagyjátékfilmje az amúgy verseket is író rendezőnő költői vénáját idézi leginkább a nézők elé.
A Déva, a kolozsvári születésű Szőcs Petra első nagyjátékfilmje az amúgy verseket is író rendezőnő költői vénáját idézi leginkább a nézők elé.
A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.
A napokban elhunyt a 91 éves Kovács András, a történelmi szembenézés és a forradalmiság mozgóképes mestere. A Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész maradandó örökséget hagyott hátra.
Azigen, megint eltelt két hét, megint van Transzfilmánia. Emberszabású majmokról és emberszabású emberekről van szó benne.
Amint azt korábban hírül adtuk, a magyar feliratok körüli hercehurca és egyéb technikai jellegű késések ellenére végül péntektől tizenvalahány éve ismét van mozija a háromszéki megyeszékhelynek. Lássuk, hogyan érintette ez a várost.
A Fixeur látszólag egy szexkereskedelem-sztorit göngyölít fel, de igazából egy vágynok újságíró meghasonulásáról szól.
A magyar nyelvű sajtóorgánumok szinte mindenütt címoldalon közölték a meglepő hírt, hogy 2016. október 25-én elhunyt Bara Margit. A hír valóban megdöbbenést keltett, hiszen a színésznő már évtizedek óta megszűnt létezni a magyar közvélemény számára. Mondhatni, magunkban már eltemettük. A múltidéző bulvárműsorok persze néha még elővették, dicsérték korabeli szépségét és tehetségét, felidézték főbb szerepeit, pályáját úgy emlegették, mint a korai kádárizmus egyedi karriertörténetét, hogy aztán botrányos bukásán csámcsogva sajnálkozzanak.
Az idei Kolozsvári Magyar Napokon többek között levetítettek egy Király László munkásságát górcső alá vevő életrajzi dokumentumfilmet. Az erdélyi költő világát bemutató filmről, múltbeli és jelenlegi munkáiról beszélgettünk Gulyás Gyula Balázs Béla-díjas érdemes művésszel.
A százéves kolozsvári filmgyártás múltját több aspektusból bemutató ismeretterjesztő websorozatunk utolsó részében fiatal színházi rendezőkkel – Visky Andrej, Botos Bálint, Albu István – néztünk meg egy késői Janovics-filmet, a Világrémet, ami után film és színház viszonyáról, Janovics kettős énjéről, a rendezői és színészei munka kettősségéről beszélgettünk velük.
A több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről szóló sorozatunkban szó esett Janovics Jenőről és munkásságáról, a korabeli mozikról, sőt, száz évvel ezelőtt némafilmek beállításait is megpróbáltuk rekonstruálni. Ideje szétnéznünk a jelenben is: kolozsvári vagy Kolozsvárhoz kötődő filmkészítők vallanak arról, hogy alkotóként mit jelent számukra ez a szellemi örökség, és hogy mennyit lehet ebből a mába átmenteni.