Egy végzetes tűzvész és Románia legnagyobb filmgyára – A két világháború közötti Kolozsvár filmes életének két jelentős eseménye a korabeli román sajtó tükrében

Kolozsvár filmes életének tekercséből két szakaszt fogunk most kivágni, mindkettő fontos a kincses város két világháború közötti moziéletének szempontjából. Egyrészt szó lesz az Uránia filmszínházat elpusztító tűzvészről, másrészt bemutatjuk a kolozsvári filmgyártás fejlesztésére tett erőfeszítéseket, avagy hogy miként próbálták tíz évvel később a hatóságok felturbózni az itteni filmgyártást.

Palota és könyvtár – A kommunizmus idején Kolozsváron forgatott filmekről

A kommunizmus idején három román film – A tanár úr bukása (Corigența domnului profesor, 1958–1966), a Gaudeamus igitur (1964) és A szeplős (Pistruiatul, 1973) – kültéri forgatásaihoz választották helyszínként Kolozsvárt. Az itt életre kelt történeteken túl a város maga is szereplővé változott, és sokszor vonzóbb is volt a filmben az általa befogadott történeteknél. A képsorok nagyrésze dokumentumfelvételként is értelmezhető: megragadják mindazokat a változásokat, amelyeken a városkép az idők során keresztülment. A filmek cselekménye ugyanis három különböző korszakban játszódik – a két világháború között (A tanár úr bukása), 1944-ben (A szeplős), illetve 1964-ben (a Gaudeamus igitur) –, ám a díszlet- és kellékelemekhez mindhárom esetben hozzátesznek a figyelmet mágikus módon vonzó, csodálatos helyszínek.