4 hónap, 2 hét, 1 nap – Eliza Hittman: Never Rarely Sometimes Always

Amerikában az abortusz végletekig átpolitizált téma, ezért ritkán készül róla film, pláne olyan, amely a hitviták mögé néz, egyenesen a nők érzéseire, fájdalmára, tapasztalatára. Eliza Hittman ezt a hiányt pótolja, remekül: a Never Rarely Sometimes Always a jövő évi Oscar egyik slágerfilmje lehet.

A vihar kapujában – Fliegauf Bence: Csak a szél

Ahogy a komoly társadalmi problémákra időben reflektáló filmek, úgy a 2008-2009 között történt cigánygyilkosságokból kiinduló Csak a szél is már jóval a bemutatása előtt vitákat kavart: van, aki piedesztálra emelte a rendezőt a berlini díj miatt, míg a másik sarokban „cigányseggnyalónak” nevezték őt, és azonnal rátették a „kedvenc gyűlölt ellenségeink” listára.

Filmkaleidoszkóp medveidő táján – 2009-es Berlinale-összegző

A vasárnap esti utolsó gong után kellett egy kis levegő, így hazafele a Potsdamer Platzon éjfél körül végigbaktatva még meg-megálltunk a Cinemaxx, a Cinestar és a kétfelől piros szőnyeggel szegélyezett Potsdamer Straße és az improvizált L’Oréal-stúdió előtt. A fesztivál utolsó pillanatai tocsogó sárban, hópelyhekkel, a megszokottnál nagyobb forgalommal zajlottak.