A mozgás tükre – Karol Irzykowski: A tizedik múzsa – A filmesztétika kérdései

Karol Irzykowski neve nem csenghet túlzottan ismerősen a filmesztétika kérdéseivel valamelyest tisztában lévő magyar olvasóknak sem; pedig a nevezett lengyel írónak, kritikusnak és filmesztétának jelentős szerepe volt – hazájában legalábbis – a mozgókép elméleti megalapozásában, egyáltalán: a filmnek mint potenciális művészi értéket hordozó médiumnak az akadémiai szintű elfogadtatásában.

Golgota keresztek nélkül – Robert Bresson-portré 2.

Az érett Bresson szerint ugyanúgy lehet bűnbe esni, ahogy kegyelmet elnyerni: tudva és akarva. Janzenista szemlélete és Pascal filozófiája alapján az embert köztes lénynek tartja, aki félig angyal, félig állat. A 60-as évek második felétől elkezdve azonban csalódottság lesz úrrá rajta: „modelljei” a kegyelem angyali világától eljutnak a „tudva és akarva” nélküli állati sorba.

„Legjobb hang nélkül filmet nézni…” – Ben Meade előadás- és vetítéssorozata a kísérleti filmről – Sapientia-EMTE, Kolozsvár, 2004. március 8-9.

Kevésbé szokványos dolog manapság, ha valaki akadémikus, pl. filmtörténet és -elmélet-oktatással és -kutatással foglalkozik, és filmrendező is egy személyben. Ben Meade élő példája annak, hogy ezek a „filmes" szerepek nem zárják ki egymást. A kettő összefüggése, koherenciája ebben az esetben egyrészt az értelmezési regiszterként választott kognitív filmelméletnek tudható be, másrészt a nyíltan vállalt személyes involváltságnak.

A nyugtalanság kalandja és a „megtalált idő” – Interjú Bíró Yvette-tel

Utazik, néz, ír, forgat, tanít, és majd négy évtizede publikál. A New Yorkban és Párizsban élő Bíró Yvette könyveit itthon és külföldön generációk idézték, forgatták, akik a hetedik művészet formanyelvével, drámaiságával, rendetlen rendjével és profán mitológiájával ismerkedve egy fáradhatatlan kérdezővel is ismeretséget köthettek. Nem tiltott határátlépések című új könyvének megjelenése után levélben váltottunk kérdéseket és feleleteket.

„Kognitív” együttlét – IX. Laterna Magica konferencia – A tér és az idő filmi reprezentációja. Pécs, 2002. szeptember 16–18.

A pécsi Laterna Magica-kör által kilencedszer megszervezett (másodszor nemzetközi) filmes konferencia címe egyszerre tűnhet rendkívül igényesnek és konvencionálisnak. Igényesnek, mert idő és kép viszonyának reprezentációja egyetemes művészettörténeti és elméleti, sőt tudományos kérdésekkel érintkezik, és konvencionálisnak, ha ebben a viszonyban csupán egy állandóan visszatérő, de a filmi jelenség komplexitását, befogadásának mechanizmusát nem kielégítően megvilágító kérdésfeltevést látunk.

Esztétika vs. elmélet? – A képi reprezentáció problémái – Filmelméleti konferencia, Pécs, november 5–7.

Az ez év májusában Pécsett megrendezett nemzetközi kognitív filmelméleti konferencia sikerén felbuzdulva, a városban működő Laterna Magica Egyesület újból Pécsre invitált neves külföldi és hazai filmes szakembereket. A november elején lezajlott háromnapos rendezvény – mely immár az egyesület negyedik filmakadémiájának második ülése volt – ezúttal A képi reprezentáció problémái címet kapta, s a szélesen értelmezhető tematikának köszönhetően a konferenciára leadott jelentkezések száma minden várakozást felülmúlt.