A magyar filmművészet „láthatatlan” emberei – Magyar forgatókönyvírók I.
A nézők többsége egy filmből csak a sztárokat és esetleg a rendezőt jegyzi meg – a forgatókönyvírókat kevésbé. Ezen kíván segíteni ez a kiadvány.
A nézők többsége egy filmből csak a sztárokat és esetleg a rendezőt jegyzi meg – a forgatókönyvírókat kevésbé. Ezen kíván segíteni ez a kiadvány.
A 88. évét idén betöltő Kovács Andrásról mostanában keveset hallani, pedig valaha a magyar filmkészítés élbolyába tartozott. Hideg napok című filmje „a budapesti tizenkettő” egyike, rendezője a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth-díjas és más díjak kitüntetettje. Kevesen tudják róla, hogy erdélyi, kidei származású, épp ezért ő volt az egyik díszvendége az idei kolozsvári Filmtettfesztnek, ahova három filmjét kísérte el. A még mindig nagy mesélőkedvű és -tehetségű filmessel a vetítések után beszélgettünk, az akkori hatalmas anekdotafüzérnek egy erősen rövidített változatát olvashatják alább.
Kalandfilmbe illő történet: az elnyomó rezsim börtönbüntetésre ítéli a rendszert kritizáló művészt, aki a tilalmat megszegve házi őrizetben forgatott filmjét egy tortába rejtett USB-n csempészi ki az országból. Panahi viszont se kalandot, se pátoszt nem másolt az ominózus USB-re: nem-filmjét fogságának egy átlagos hétköznapjáról forgatta.
A Tőzsdecápák, a JFK, a Született gyilkosok rendezője, Oliver Stone tartott mesterkurzust Budapesten a Puskin moziban pénteken és szombaton a magyar filmeseknek és az érdeklődőknek a Magyar Nemzeti Filmalap és a Film.hu felkérésére. A kurzus moderátora Gyárfás Dorka újságíró volt, a kurzusokat Andy Vajna is végigülte Stone mellett a színpadon. A résztvevők előzetes regisztráció alapján választhattak a kis-, illetve a nagyterem között: a nagyteremben folyt élőben a beszélgetés, a kisteremben a vászonon követhettük az eseményeket.
Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró és dramaturg. Szerencsét próbált már animációs és élőszereplős filmekben, de a sorozatírás sajátos agytornáját is kipróbálta – mindezt nem kevés sikerrel. Robert McKee Story című könyvének a 43. Magyar Filmszemlén tartott bemutatója után mesélt nekünk a forgatókönyvírói mesterségről, a csapatmunkáról és a frontemberről.
A magyar nyelven forgatókönyvet írók – írni akarók – nincsenek elkényeztetve anyanyelvű szakirodalommal. Egyesek kaján vigyorral ezt fel is róják a magyar (közönség)film eredendő problémájának; mások legyintve azt mondják: eddig is készültek könyvek, filmek magyarul, Syd Field, Robert McKee, William Goldman és Christopher Vogler jótanácsai nélkül is, ezután is készülnek majd.
Az ötlet már a korábbi évek során felmerült, idén meg is valósult: Ruttkay Zsófia vezetésével négy fiatal lehetőséget kapott, hogy kicsit elmélyedhessen a forgatókönyvírás rejtelmeiben.
Mindenek előtt fontos megjegyezni, hogy produceri szemüvegen keresztül nemcsak a forgatókönyvről, de a treatmentről, a szinopszisról, sőt az „egy mondat”-ról is érdemes beszélni...
Extremitás és hétköznapiság a forgatókönyvekben, amerikai típusú sztenderdek oktatása vagy művészképzés... A forgatókönyvírók egyetemi képzéséről kérdeztük Németh Gábort, a színház- és filmművészeti egyetem tanárát, a rádió irodalmi osztályának szerkesztőjét, számos kuratórium tagját. Egy úr, aki ír – mivel, vele ellentétben, én nem vagyok író, talán megengedhetem magamnak az efféle közhelyes minimalizmust.
Az abortusz kérdése neuralgikus pontja a modern társadalmaknak. Hazánkban is fel-, fellángolnak a viták akár parlamentáris szinten is, ám a probléma alapjára rávilágítani csak a személyes sorsokon, döntéseken, vállalásokon keresztül lehet.