A mentálhigiénés segélyvonaltól az autósmoziig – Európai filmesek a koronavírus idején 2.

Mivel folytassuk az európai filmipart/filmművészetet a koronavírus-válság átvészelésében segítő intézkedésekről szóló áttekintőnket? Olaszországgal, ahol az elmúlt hetekben az emberek többségének kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a mozik bezárása miatt keseregjen, vagy Svédországgal és Izlanddal, az utolsó két dinoszaurusszal, amelyik nem zárkózott be a barlangjába? Kezdjünk inkább a német intézkedéscsomaggal, amely gigászi összeget irányított át a művészeteknek.

És lőn világosság – Thierry Frémaux: Lumière!

A Lumière! öt év filmszak és két diploma után is tud újat mondani, mutatni, de Thierry Frémaux könnyed, humoros kommentárjának köszönhetően egy filmtörténet-szűz ember számára is varázslatos élményt nyújthat ez a másfél óra.

Az aragóniai kutya – Luis Buñuel-portré I.

Száztizenhárom éve született és harminc éve halt meg Don Luis Buñuel Portolés, a nagy filmkészítő. Bénító, nehéz feladat egy ilyen személyiségről írni, olyannyira ijesztő, mint amikor A burzsoáziában a főhősök vacsora helyett a színpadon találják magukat, közönséggel, fényekkel, és ott a zsibbasztó valóság, hogy „nem tudom a szöveget”. Azért megpróbálom.

A francia film világhatalom 3. rész – Az új hullámtól napjainkig

Ha a rendező fiatal, saját történetét vagy látomását mondja el a világról, maga írja a forgatókönyvet, eredeti helyszíneken forgat, sok improvizációval és amatőr szereplőkkel, vagy kezdő fiatal színészekkel – akkor olcsó filmet készít. Kortársai nyelvén szól, vélhetően széles közönséghez, így a gyártónak megéri a kockázatot.

A francia film világhatalom. 1 rész – A francia film elsõ harmincöt éve, amikor a film még nem beszél.

Le film français – ezzel a néven jelenik meg évtizedek óta a francia filmes szakma hetilapja. Nagyalakú, A4-es, színes, hatásos. Az első húsz oldalán eseményekről, hírekről tudósít, portrét és riportot közöl, a második húsz oldal lehengerlő adat- és számsorokat hoz filmekről, tévéfilmekről – tervek, előkészítés, forgatás, utómunkálatok –, négy oldalt szentel a mozibemutatóknak, közli a hét top 40 listáját filmek, mozik, vidéki mozik szerint, közli a nemzetközi top 10-et, a DVD-eladásokat, a tévék nézettségét. Minden sora azt sugallja: a filmgyártás ipar, Franciaországban nemzeti ipar, folyamatosan működik, s még ha a szigorú számsorok mást mutatnak is, a francia filmipar töretlenül a csúcson van. Filmgyártó nagyhatalom.