A család az család – Gothár Péter: Hét kis véletlen
A Hét kis véletlen ismét családi „történet”, ám a sok jó ötlet és a lendületes humor ellenére ezúttal homályban marad, hogy Gothár Péter mit is akart mondani az alanyairól.
Címke: gothár péter
„Olyanok vagytok, mint a saját apátok és anyátok!” – Gothár Péter: Megáll az idő (1981)
A Megáll az idő úgy vált népszerű alkotássá, hogy elsősorban nem cselekménye felejthetetlen, hanem benne egy életkor s a korszak együttesen sűrűsödő életérzése, és szokatlanul szókimondó bátorsága.
Tönkrement életek indulója – Rendezőportrék: Gothár Péter
Egyidősek vagyunk a rendszerrel – mondta egy beszélgetés során az 1947-ben született Gothár Péter. Amikor ez a kijelentés elhangzott, jellemző módon fel sem merült a kérdés, vajon miféle rendszerrel vagyunk is egyidősek – mint ahogy a rendszerváltozás után sem merül fel a kérdésfeltevés hiánya. Habár egy nagyon is konkrét rendszerre gondol, s művészete közvetlenül abból táplálkozik, Gothár nem politikus alkatú művész. Az állam ügyei helyett az emberek ügyei érdeklik – s hogy ez ne legyen ilyen bántóan általános és emelkedett, az emberek ügyeit az adott politikai feltételek présében-szorításában vizsgálja.
Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.
A művészfilmek palettáján történelmi ihletésű alkotás, Oscar-díjas filmre rímelő produkció és egyteres-egyszemélyes dráma is látható.
„Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben
Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.
A zene megváltoztatja a képet – Beszélgetés Selmeczi György zeneszerzővel
Selmeczi György 1952-ben született Kolozsvárott. A művész ma leginkább operakarmesterként ismert, de gyakran találkozhatunk nevével kamaraművek, passiók, musicalek alkotójaként is. Mindemellett rendkívül termékeny színházi- és filmzene-komponista; ez utóbbi műfajban realizált félszáznál is több munka képezi jelen beszélgetésünk fedezetét.
Menekülés a felejtésbe – Emlékképek és Erdély-képek a 90-es évek játékfilmjeiben
Erdély mint élettér, mint emberi boldoguláslehetőségek és konfliktusok színtere több filmkészítőt sarkallt alkotásra az utóbbi években. Ezekben a filmekben gyakran nem az előtérbe helyezett történet a fontos, hanem a hátteret biztosító politikai szituáció és a történelmi változások.
A tér, az arc és az időjárás – Beszélgetés Vivi Drăgan Vasile operatőrrel
„Ideális néző vagyok. Lehet bármilyen blőd a film, ha a történet csak egy kicsit is izgalmasan van elmesélve, én máris tátott szájjal nézek, «mint a moziban». Nem kettőződöm meg, nem nézem kívülről, nem figyelem szakmai szemmel, hogy mit csinált az operatőrkollegám. Ez rögtön megszűnik, ha a saját filmemet nézem vissza. Nagyon zavar, ha valamit elrontottam." – Vivi Drăgan Vasile operatőrt Bukarestben kereste meg a Filmtett.
