Bosszúról bosszúra – Farhad Safinia: BOSS

Számtalan, a hatalomhoz eszelősen ragaszkodó őrült tanyázott már a történelemben, filmen, olvasmányainkban ahhoz, hogy a kanapéról régi ismerősként üdvözöljük Thomas Kane-t, a Boss című sorozat kulcsfiguráját. Azonban ha úgy hittük, ránézésre azonosítani tudjuk már az ilyen alakok indíttatásait, cselekvési irányát, apró és nagyszabású játékterveit, Chicago dramatizált polgármestere lépten-nyomon kibabrál a bennünk bölcsen bizakodó mozgóképi látnokkal.

A rendkívüliség hagyományos dicsérete – Gus Van Sant: Milk

Úgy látszik, a filmek stílusa menthetetlenül hasonul a főhős tevékenységéhez: a közéleti személyiségeket, politikusokat középpontba állító biopic-ek stílusjátékok helyett a tárgyilagossághoz és dokumentarista hangvételhez vonzódnak. Gus Van Sant kísérletező kedvű alkotások után (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) egy életrajzi filmmel próbál beférkőzni az akadémia kegyeibe.

A tettes gördeszkát cserél – Gus van Sant: Paranoid Park

Egy legalább két méter átmérőjű betongyűrűben néhány gördeszkás köröz, jobbára félhomályban, egyre közelebb gördülve a gyűrűt lezáró csillag alakú rácshoz. A kép videósan tompa, az arc nem kivehetőek, háttérben az urbán mocsár, sivatag, dzsungel. A történet – akárcsak a fenti képsor – túl lírai, hogy durván belédtaposson. Ahhoz viszont túl pőre, hogy elandalodj.

Élet(halál)-képek egy amerikai iskolából – Gus van Sant: Elephant / Elefánt

Az Elefánt című film témája egy megtörtént esemény köré szerveződik. 1999-ben két kamasz fegyveresen behatolt egy iskolába Coloradóban, és megölte tizenhárom osztálytársukat. Michael Moore dokumentumfilmes formában (Kóla, puska, sültkrumpli) már feldolgozta a Denver környéki iskola történetét. Gus Van Sant filmje éppen az elbeszélés megformálásában, a fikcionálási módban különbözik radikálisan Moore filmjétől.

(Rém)álmodozások kora – Gus Van Sant-portré

Lendületes független filmes kezdés (Drugstore Cowboy, Otthonom, Idaho) után kicsit megtorpant (Néha a csajok is úgy vannak vele) majd mainstream produkciókat forgatott (Majd megdöglik érte, Psycho). Gus Van Sant állandó sasszéival sorozatosan zavarba hozza az őt besorolni igyekvő kritikusokat, utolsó néhány filmje (Gerry, Elefánt) azonban nem váltotta he a hozzá fűzött reményeket.

Túlbiztosított film – Gus van Sant: Finding Forrester / Fedezd fel Forrestert!

Nem túl távoli, s ezért talán idejekorán előhívott emlékeket idéz a Fedezd fel Forrestert! Elsősorban a közkedvelt Holt költők társasága, másodsorban a Forrestert is jegyző Gus Van Sant előző, Oscar-díjjal minősített filmje, a Good Will Hunting ködlik fel a dörzsölt mozibajáró emlékezetében. A függetlenként indult Van Sant (lásd Drugstore Cowboy) a már említett Good Will Huntinggal elnyerte a stúdiók művészi szempontból életveszélyes bizalmát, s úgy tűnik hosszú távú munkakapcsolat köttetett munkáltató és munkavégző között, melynek első gyümölcse a Fedezd fel Forrestert!