Merengő – Alfonso Cuarón: Roma

Alfonso Cuarón eddigi legszemélyesebb és 2018 leggyönyörűbb filmje, a Roma szívet melengető és magával ragadó, ráadásul Guillermo Del Torónak máris az egyik kedvenc filmje – egy Oscar-díjas rendezőnek pedig talán érdemes hinni.

Nehéz felnőttnek lenni – Sorin Marin: Capace

A felnőttkor zűrzavaros, problémákkal teli napjai mindannyiunkat arra késztetnek néha, hogy felidézzük és párhuzamot vonjunk a gyermekkor felhőtlen pillanataival. Annak ellenére, hogy akkor valószínűleg úgy gondoltuk, jobb lenne mihamarabb  felnőni és független lenni.

Anya és fia, úton a fény felé – Fliegauf Bence: Liliom ösvény

Fliegauf Bence hatodik játékfilmje, a Liliom ösvény világpremierjét február 13-án tartották a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában. A rendező neve ismerősen cseng a Berlinale közönsége számára, hiszen korábban két filmjét is beválogatták ugyanebbe a szekcióba – a Rengeteget 2003-ban és a Dealert 2004-ben –, sőt, a központi versenyprogramhoz is sikerült csatlakoznia a Csak a széllel, amit többek közt a zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntettek ki 2012-ben.

„Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.

A Júlia és a szellemek már Fellini ornamentális korszakát előlegezi, melyben az örök archetípusok és a történelmi gyökerek vizsgálatának igénye dominál. A Casanova és főként a Zenekari próba után azonban lassan elérkezik e kivételes rendezői pálya alkonya.

Donorsors – Mark Romanek: Never Let Me Go

Sci-fi – noha ez a legfontosabb tudnivaló a filmmel kapcsolatban, Mark Romanek olyan környezetbe helyezte a történetet, ahol a film tudományos-fantasztikus mivoltáról szinte teljesen megfeledkezünk: olyan mintha egy Jane Austen-adaptációba csöppennénk bele, a hősnőket is láttuk már ilyen filmekben (Keira Knightley, Carey Mulligan).

És amikor meghatódik a zsűri… – Moshé Mizrahi: La vie devant soi / Előttem az élet, 1977

Rosa mama, a testes, idős, zsidó asszony a hatodik emeleten lakik egy kis lakásban. Különös magánóvodájában fel-feltűnik egy-egy miniszoknyás fiatal nő, hogy nála hagyja a gyerekét. Az anyukák néha eltűnnek, a kicsik pedig bömbölve követelik a családjukat. Rosa mama valójában egy kiöregedett prostituált és „kurvagyerek-bömböldét” üzemeltet – és ő nevelte fel Momót, aki elmeséli az egész történetet.