Gyerekjáték – Jeles András: Angyali üdvözlet (1984)

Jeles András harmadik (bemutatás szerint második) nagyjátékfilmjében nem kortárs társadalmi nihilizmust (A kis Valentino, Álombrigád), hanem lételméleti világdrámát rendezett: a Madách-féle Az ember tragédiáját tízévesekkel ültette vászonra. Ám experimentalizmusán és az álom motívumának felhasználásán nem változtatott, miképpen üzenete komorságán sem.

12:07 – J.A. Bayona: A Monster Calls / Szólít a szörny

Ne kisgyerekkel nézd meg ezt a filmet, a Szólít a szörny nem egy átlagos fantasy. Súlyos (melo)dráma, amelyikben elfelejted, hogy éppen akvarellanimációt vagy CGI-szörnyet nézel, azt is, hogy végülis egy mesére ültél be: olyan elemi erővel markol a szívedbe, hogy ha szoktál, ha nem filmeken pityeregni, most egész biztosan fogsz.

Pimasz kacsintás – Kamondi Zoltán: Halj már meg!

A korán elment Kamondi Zoltán mindössze öt nagyjátékfilmet rendezett, mégis gazdag életművet hagyott maga után. A Halj már meg! ugyan nem betetőzése, mégis valahol egy következetes, mosolyt csaló lezárása ennek az életműnek.

Egy jobb világ? – Susanne Bier: En chance til / A Second Chance / Második esély

Susanne Bier újra veszteségfilmet forgatott. Ezúttal a bűnügyi és a pszichothriller keverékét, kedvenc forgatókönyvírójával és a Trónok harcás Nikolaj Coster-Waldauval, valamint állandó stábjából Ulrich Thomsennel. Északi noir, párhuzamos családtörténet, kissé hatásvadász fordulatokkal. De, mint Dánia életszínvonala, még így is messze vezeti a mezőnyt.