Harminc éve tél van és csend és hó és halál – Bagota Béla: Valan – Az angyalok völgye
A Valan – Az angyalok völgye nem csak a Filmalap „legerdélyibb” produkciója, hanem az utóbbi évek egyik legjobb magyar műfaji filmje is.
A Valan – Az angyalok völgye nem csak a Filmalap „legerdélyibb” produkciója, hanem az utóbbi évek egyik legjobb magyar műfaji filmje is.
Az Arest egy egész rendszer működését próbálja egy kicsiny zárkába sűríteni, de kísérlete hiába indul ígéretesnek, újdonságot nem képes nyújtani.
A Sapin tavaly indult First Cut című rendezvényen vizsgafilmek mellett film és fotó határán mozgó kísérleti munkákat, installációkat, kiállításokat is meg lehetett nézni. Idén rádupláztak.
A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A sorozat utolsó részében Hatházi Andrással ültünk le beszélgetni (no meg indultunk útra biciklizni), aki nemcsak színházi és filmes színészi munkásságáról ismert, hanem temérdek felnövő színésznemzedék tanárként is tiszteli.
A román irodalom remekeinek adaptációs divatja a szocializmus sajátja volt, el nem ítélhető módon. Különösen erős lendületet kapott a Ceaușescu-korszak idején, hiszen az egyik fő pártfeladatként kitűzött nemzeti tudaterősítés sarkpontját éppen a filmgyártás doktríner használata képezte. Igazából a hatvanas évek közepétől születtek az igazán kiváló adaptációk (Akasztottak erdeje, Újrajátszás, Felix és Otília, Moromeții, Nunta de piatră, stb). Ezek sorába tartozik az 1955-ös La moara cu noroc is, amely Ioan Slavici Jószerencse malma című elbeszélése nyomán készült. A dualizmus korában írt történet betűhív baljós hangulatát remekül leképező film a kapzsiság és a hatalmi játszmák több életet romba döntő motívumain keresztül ábrázolja a kisemberek nyomorúságát.
Hatházi Andrást nem kell bemutatni a színházat kedvelőknek: brassói születésű, a kolozsvári társulat tagja, többszörös UNITER-jelölt és nyertes. Színészmesterséget is oktat: egyetemi docens, 2005–2009 között a BBTE Színház és Televízió Karának dékánhelyettese volt. Emellett ír: tudományos szövegek mellett verset, drámát, forgatókönyvet. Mi most filmszínészként, a nemrég bemutatott Morgen főszerepe kapcsán kérdeztük ki.
A Morgen elején egy kopott csónakos motorbiciklin „vágtató” férfit követünk hosszan, akit a határhoz érve – holott jól ismerik – nem akarnak továbbengedni, mivel élő halat szállít motorján. Az egyik határőr egy idő után meglágyul(na), de a társa hajthatatlan: a törvényre hivatkozva továbbengedné az embert, de a halat nem. Nehézkes főhősünk beletörődik, a halat kiönti egy kanálisfödőre, s míg az kiszenved, ő továbbmegy. A határok felszabadultak, a korlátoltság határtalan.
Kísérleti és kisjátékfilmek – lehatárolatlan műfaji, stiláris és tematikai kategóriák. Az egyetlen közös az idei „K blokkok” alkotásaiban, hogy szinte kivétel nélkül előtanulmányai egy majdani nagyjátékfilmnek.