Csak egy leheletnyivel bohémebb rapszódia – Dexter Fletcher: Rocketman

A Rocketman felett executive producerként bábáskodó Elton John állítólag lelkiismeretesen küzdött azért, hogy a sztárrá válását bemutató filmre szóló jegy áráért ne valami kilúgozott, steril nosztalgiagiccset kapjunk. A végeredményt látva mégis úgy érezhetjük, hogy a stúdiómoguloknak sikerült a sztár törekvéseit bizonyos kompromisszumok közé szorítani. Kerül szex, drog és rock’n’roll is a vászonra, csak éppen semmiből se túl sok.

Egy lépés hátra – Kevin Tancharoen: Fame - Hírnév

Várható volt, hogy valakinek eszébe jut átgyúrni Alan Parker ismert musicaljét, a Fame-et, hiszen mostanában nagy divatja van a tini célközönségre építő, táncos-szerelmes filmeknek. Sajnos az is borítékolható volt, hogy az eredeti mű lebutított verzióját kapjuk majd a nyakunkba, amiből pont azok az elemek tűnnek el, amelyek értékessé tették a majd' 30 éves változatot.