„Szerencsére nekem picivel könnyebb volt, mint Pressburger Imrének” – Interjú Forgács W. András forgatókönyvíróval

Budapesten felszállt egy Londonba vezető repülőjáratra, leszállt, megismerkedett egy langaléta brit sráccal, akivel összeköltöztek. Egy esti italozás közben kitaláltak egy filmet, majd megírták és leforgatták. A Candlestick egy izgalmas kamarathriller lett, Agatha Christie és Alfred Hitchock legjobb hagyományait idézi fel.

Nagy emberek, kis történet – Sacha Gervasi: Hitchcock

Díjszezon-kompatibilisnek tartották, a Hitchcockról készült újdonsült mozi mégis csöndesen meghúzódott törtető nagytestvére, a Lincoln árnyékában. A mellőzöttség legfőbb oka talán az lehet, hogy Gervasi filmje – habár felettébb szórakoztató – észrevétlenül simul bele az anekdotikus életrajzi históriák manapság divatos trendjébe.

Sztoritól szereplőig és vissza – Interjú Robert McKee-vel

Robert McKee a 80-as évektől kezdve tartja híres Story-szemináriumát szerte a világban, „keze alól” temérdek olyan alkotó – rendező, forgatókönyvíró, producer – került már ki, akiket szakma és közönség egyaránt díjaz. Kapcsolódó könyve, a Story először 1997-ben jelent meg, a magyar fordításra szinte 15 évet kellett várni – az idén 71 éves „guruval” ennek kapcsán beszélgettünk.

Egy magyar a világ filmzene-gyártásában – Rózsa Miklós-portré 2.

Rózsa Miklós 1946-tól már – a thrillerek mellett – a noirok keresett zeneszerzőjévé vált, Mark Hellinger producer kezdeti biztatása után egészen 1950-ig ebben a műfajban dolgozott a legtöbbet. 1948-ban a Paramount-ügy veszélybe sodorta a szabadúszó komponista karrierjét, úgyhogy Rózsa ugyanebben az évben leszerződött az MGM-hez…

Egy magyar a világ filmzene-gyártásában – Rózsa Miklós-portré 1.

Rózsa Miklós Oscar-díjas komponistát mai napig jóval többen ismerik Amerikában és szerte a nagyvilágban (Miklós Rózsa néven), mint saját szülőhazájában – és ezen jelentős mértékben nem segítettek az olyan jószándékú kezdeményezések sem, mint az MTV Magyarok a világ filmgyártásában című sorozata, amely azon magyar származású mozgóképes alkotók előtt tisztelgett, akik külföldön futottak be filmes karriert. Összeállításunk minden idők leghíresebb magyar filmzeneszerzőjének pályáját tekinti át.

A birodalom bukása – A Universal stúdió története II.

Noha a Drakula és a Frankenstein nyomán készült horrorszériája ideiglenesen távol tartotta a csődtől a Universalt, az alapító Carl Laemmle 1936-ban elvesztette stúdiója irányítását. A sűrűn cserélődő tulajdonosok és igazgatók a továbbiakban maradtak a kaptafánál, és eleinte biztonságosabb presztízsfilmeket, majd azok sikertelensége után tucatgyártott B-filmeket készítettek. E kockázatkerülő üzletpolitika ráadásul egybeesett a klasszikus hollywoodi film kifáradásával és válságával.

Az olasz Poe – Dario Argento-portré 2.

1977-re Dario Argento a giallo mellett a horror zsánerében is letett egy megkerülhetetlen alapművet, és négy évtizedes munkássága alapján elmondható, hogy a Mélyvörös és a Sóhajok volt a csúcs, ami után filmjeinek színvonala csökkenni kezdett. A nyolcvanas években még kikerült néhány mestermű a keze alól, az utóbbi két évtizedben viszont kevés vállalható filmet készített.

Az olasz Poe – Dario Argento-portré 1.

Az idén 70 éves Dario Argentót gyakran nevezik az „olasz Hitchcocknak”, pedig filmjeik között legalább annyi a különbség, mint a hasonlóság. A suspense mesterének legendás precizitással optimalizált közönségfilmjeivel szemben Argento önnön pszichéjének legmélyére indul kínzó és kalandos felfedezőútra, rémálomszerű egotripjei így inkább gyermekkori kedvencéhez, E. A. Poe-hoz teszik hasonlatossá.

A nap, amelyen elhallgatott a zene – Az 1958-as hollywoodi zenészsztrájk története

1958. február 20-án az Amerikai Zenészek Szakszervezetének tagjai nem vették fel a munkát, és közel fél éven át, egészen július 12-ig nem nyúltak hangszereikhez. A féléves munkabeszüntetés belső játszmákkal, trükközésekkel és árulásokkal tarkított története jelentősen befolyásolta Hollywood történetét, a filmek hangzásvilágát, és lehetővé tette egyre modernebb zenei kísérletek beindítását is.

Minden, amit mindig is tudni akartál Hitchcockról (de sohasem merted megkérdezni az Apertúrától) – Füzi Izabella (szerk.): Hitchcock. Kritikai olvasatok

Ritkán emlegetjük, de egy könyv sikere nem kizárólag a tartalmától függ. Pláne napjainkban, amikor nagyon is fontos a csomagolás, és nem mindegy, hogy a potenciális olvasó (vagy inkább fogyasztó) egyáltalán észreveszi-e a polcon várakozó nyomtatványt. Az Apertúra Könyvek sorozatának indító darabja, a Hitchcock. Kritikai olvasatok már első látásra addiktív, csakúgy, mint a témájaként megjelenő filmrendező munkái – ami igencsak jó előjel.