A lény és a dolgok – Remake-be szabva: A Lény (1951); A dolog (1982, 2011)

Howard Hawks 1951-es A Lény – egy másik világból című kultikus alkotása borzalmas adaptációja az alapjául szolgáló novellának, de a mai napig szórakoztató film. John Carpenter 1982-es A dolog című mesterműve nem remake, viszont kitűnő adaptáció. Matthijs van Heijningen 2011-es A dolog című szennye borzalmas remake. Nagyjából erről lesz szó.

A szegénysor mágnásai – A Columbia stúdió története I.

A mai Hollywood egyik legnagyobb és legrégebbi filmstúdióját 1919-ben a Cohn testvérek, Jack és Harry alapították Joe Brandt-tel karöltve Cohn-Brandt-Cohn Film Sales Company néven. A társaság kezdetben csak forgalmazással foglalkozott, később viszont már két helyszínen működött: a terjesztést és a cég anyagi vezetését Brandt és Jack Cohn tartották kézben New Yorkban, míg Hollywoodban Harry felügyelte magát a gyártást.

A változások kora – Az amerikai függetlenfilm története 2.

Az amerikai függetlenfilm történetéről szóló írásom első részében a 40-es évekig tekintettem át a filmipar különféle függetlenedési törekvéseit, kiemelve az avantgárd filmek jelentőségét, de említettem azt is, hogy a stúdiók egyre növekvő számban fordultak külső részlegekhez, hogy képesek legyenek a közönség igényeinek eleget tenni.1 Kénytelenek voltak alkalmazkodni a változásokhoz: túlélésük érdekében átszervezték a gyártást.2

Film noir: A fekete széria – A film noir 3/1.

Az életmódban bekövetkezett változások, a megváltozott szerepek és erkölcsi normák, a korrupció térhódítása és a háború elől Amerikába menekülő európai filmesek, valamint a freudi tanok (megosztott én) amerikai importja révén a negyvenes években új stílusirányzat született: a film noir, azaz a „fekete film”.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 3/2.

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.

Filmtörténet tizennégy részben (VIII.) – Hollywood aranykora – Az amerikai hangosfilm a harmincas évektől az ötvenesekig

A húszas évek második felére Amerika elveszteni látszik azt a vezető szerepet, amelyet a világ filmgyártásában addig játszott. Az inga ismét Európa felé leng ki, a folyamatosan pattogó labda most megint az óvilági térfélre kerül. Ez a libikóka-játék végigkíséri a mozgókép történetét a kezdetektől napjainkig.

Irány az Id – A sci-fi története 4/2. (1939–1969)

1939-től Európa egy minden képzeletet felülmúló fantasztikus történet színhelye lett, öt keserves esztendőre. Anti-utópiába illő diktátorok küldik egymás ellen szuperfegyverekkel ellátott csapataikat, gigászi küzdelem zajlik az óceánok fenekén és London felett, miközben titkos katonai laboratóriumok mélyén megszületik a század második felét döntő módon meghatározó két találmány: a számítógép és az atombomba.