A Prospect szemkápráztatóan szép űrwestern. Kevesebb mint 4 millió dollárból néz ki úgy, mintha legalább tízszer ennyiből forgott volna. A látvány azonban nem minden, de jelen esetben a cselekmény és a karakterek mélysége éppen, hogy megússza a rájuk települő vizuális katarzist.
Aki magyarázatokat vár az Alien: Covenanttól, az csalódni fog – márpedig a Prometheus után mindenki magyarázatokat várt. Önmagában korrekt mozi, Alien-filmként viszont szemforgatós-sóhajtós.
A lassan aggastyánkorba lépő Ridley Scott legnagyobb sikeréhez, A nyolcadik utas: a Halálhoz (Alien) tért vissza a Prometheus című, nem hivatalos előzményfilmmel. A szörnyeteg több sebből vérzik, de nagyon jól tartja magát.
Antal Nimródnak nyilván nem a Kontrollos „vonalához” tartozik ez a film – ha egyáltalán azt az egy darab szerzőibb filmjét vonulatnak lehet nevezni, hiszen azóta csak zsánerfilmeket készített (Vacancy / Elhagyott szoba, Armored / Szállítmány és most a Ragadozók). Ezekben pedig többé-kevésbé jól megoldotta rendezői feladatait.
A New York-i Grand Central Station eléggé nagy és forgalmas ahhoz, hogy ne tűnjön fel, ha valaki egyszerűen a semmiből jelenik meg. Protnak (Kevin Spacey), az ártatlan mosolyú, emberalkatú földönkívülinek mégis sikerül az első percben a rendőrség kezére kerülnie, hamarosan pedig idegszanatóriumba viszik.
