(Többé már nem) láthatatlanok – Halász Glória: Rupa butikja

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy szerelemféltésből vagy visszautasítás miatti, sértett gőgjükben löttyintenek férfiak savat a nők arcára, akiket ezzel egy életre megbélyegeznek. A Rupa butikjából kiderül, hogy ennél sokkal árnyaltabb a kép, ugyanolyan sokszínű, mint a címszereplő lány boltocskájának kelméi.

Gyorsan kiürül a szervezetből – Lasse Hallström: The Hundred-Foot Journey / Az élet ízei

Az élet ízei úgy papol két órán keresztül arról, hogy a garam masala és a báránysült à la ki-tudja-kicsoda illatától a származás-, bőrszín-, és generációbeli különbségek semmissé válnak, hogy közben nem más, mint egy olykor tenyérbe mászóan sós, néha meg hervasztóan sótlan kajapornó, amit ugyan egy jóravaló nyárspolgár család feltehetően kuncogva meg fog zabálni, az ínyencek viszont térden állva fognak könyörögni a panaszkönyvért.

Oscar, Amanda és a málna – Filmes trófeák rövid leltára

Filmszalagok, múzsák, földgolyók, békák, bogarak márványtalapzaton vagy sötét félgömbön, bronzból vagy gipszből, arannyal vagy rézzel futtatva, festve vagy kerámiabevonattal... Lehetetlen vállalkozás a világ összes filmes díját felleltározni, hiszen jelenleg nem létezik olyan adatbázis, amely az összes filmfesztivált és filmdíjat tartalmazná (még az IMDb sem teljes). Mégis érdekes kaland kinyomozni az egyes díjak eredetét, és a legőszintébben rá lehet csodálkozni arra, hogy milyen szobrocskákkal jutalmazzák a világ egyik-másik csücskén a filmeseket.

Egy ember az örökkévalóságnak – Richard Attenborough: Gandhi, 1982

A 80-as évek első felében csupa tabudöntögető biopic járult az Amerikai Filmakadémia ítélőszéke elé: Az elefántembert, a Dühöngő bikát, az Amadeust és többi, máig klasszikusnak tartott társait a tisztes döntőbizottság hol szűkmarkúan, hol egész gálánsan fogadta. Richard Attenborough Gandhi-életrajza viszont szinte kikövetelte magának 8 Oscarját gigantomán stílusával és ortodox elbeszélésmódjával: kockáin az öreguras történelemóra köt házasságot a hitelesen tálalt embermesével.

Tartalommal Bollywood ellen – Beszélgetés Umesh Vinayak Kulkarni indiai filmrendezővel

Az indiai Umesh Vinayak Kulkarni a Punei Film and Television Institute végzettje. A daráló (The Grinding Machine, 2005) című diplomafilmje, valamint The Wild Bull (2008) című első nagyjátékfilmje sikeresen szerepelt Európában, számos hazai és nemzetközi díjat nyert. A kötés (The Spell, 2008) című kisjátékfilmjét többek között a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjába is beválogatták, mi is itt beszélgettünk vele.