A Jó, a Rossz és a Mandalóriai – Jon Favreau: The Mandalorian

Hazatért a Csillagok háborúja. Na nem a Skywalker-saga lezárását hozó kilencedik résszel, hiszen az nem nagyon nyerte el a kritikusok, de a legnagyobb rajongókat leszámítva a nézők tetszését sem (nem is csoda), hanem egy keveset beszélő, sisakját le nem vevő mandalóriai fejvadász címszereplésével. No meg persze az instant mémesedésre tervezett bébi Yodával, egy jó adag stílussal és azzal, hogy nem nézi sem többnek, sem kevesebbnek magát, mint ami: egy kellemesen szórakoztató sci-fi-western sorozatnak.

Zsánerek háborúja – Jon Favreau: Cowboys & Aliens / Cowboyok és űrlények

A Dreamworks stúdió csapatának ötlete nem árul zsákbamacskát. A Cowboyok és űrlények már a címében is az amerikai film két kultzsánerének elengedhetetlen tartozékát szabadítja egymásra, így a moziba jegyet váltó néző tudhatja: egyedülálló házasításnak lehet tanúja. A két műfaj összeboronálásának kísérlete nem kis veszélyeket rejt magában, ám a humoráról és könnyedségéről nevezetes Jon Favreau dirigálása (Vasember 1–2.) részben biztos cégérnek tűnt.

Pléh a négyzeten – Jon Favreau: Iron Man 2 / Vasember 2.

A Vasember némileg különbözik a többi Marvel-hőstől: identitása közismert, nem gyötrik mindenféle kétségek, depressziók és idegbajok, ráadásul szuperképességei sincsenek, csak egy hájtek vasruhája. A róla készült filmek viszont ugyanolyanok, mint a többi Marvel-film (a picivel jobban adagolt humort leszámítva). Ehhez a mozihoz is igazából két tény kapcsolódik, ami számomra egyértelmű pozitívum: az egyik, hogy nem 3D; a másik a zene.