Rajzpapírról a filmvászonra – A képregényfilmek története. 1. rész

A modern kori művészettörténet tyúk vagy tojás kérdése lehetne, hogy a film vagy a képregény képi és művészeti fejlődése befolyásolta jobban a másikat, hiszen két, csaknem teljesen egyidős műfajról van szó, még a fejlődési ívükben is felfedezhető némi hasonlóság, mostanra pedig szinte összeforrt, „összeért” a két médium: saját sikereiket nagyban köszönhetik a másikéinak.

Nagy filmmel nagy felelősség – Marc Webb: The Amazing Spider-Man / A csodálatos pókember

Már elég nehéz követni, hogy éppen hányadik hullámában vagyunk az ezredforduló környékén elrajtolt szuperhősfilm-dömpingnek. A remake- és újraindítási divattal járó műfaj legújabb alanya a Pókember-krónika, amit Marc Webb alkotott újra alig öt évvel a legutóbbi feldolgozások után. Az egyre szaporodó képregénymozik mellett végre az is kezd testet ölteni, hogy mit akarnak a producerek az elkészült Marvel-filmekkel.

Nem szarvazták fel Tintint – Steven Spielberg: The Adventures of Tintin – The Secret of the Unicorn / Tintin kalandjai

Steven Spielberg hollywoodi rendező Wim Wenders Pinája után újfent bebizonyította: a 3D-s effektust az alkotás feldíszítése mellett a történetmesélés eszközévé is lehet, sőt kell tenni. A Hergé által kreált hős-újságíró-mesterdetektív, Tintin kalandjait úgy vitte vászonra, hogy hű maradt a képregények világához és közben kicsinek és nagynak egyaránt szórakoztató filmet vetített.

Átlag – Martin Campbell: Green Lantern / Zöld Lámpás

Az ide nem szükséges olvasókat egyetlen összetett szóval fogom most elijeszteni: képregény-adaptáció. Aki tisztelt olvasóink közül mer még egy sort is olvasni egy effajta pénzt elnyelő, lelkeket nyaggasztó, szemeket véreresre fárasztó, lelkibeteg tizenéveseket örvendeztető háromdimenziós robbanós/verekedős filmes sportlevessel (mindent bele) szembesülni, az helyezze magát kényelembe, következik a Zöld Lámpás!

Fantasztikusan átlagos, nyári popcornfilm – Tim Story: Fantastic Four / Fantasztikus négyes

A Fantasztikus négyes című film elsõ látásra nem érdemelne még egy negatív hangvételű recenziót sem egy filmes folyóiratban. Aztán a film bevételét és a box office elemzéseket vizsgálva elbizonytalanodunk. A film olyan nézettségnek örvend, mint az év legnagyobb mainstream filmjei: A Sithek bosszúja, a Világok harca vagy a Batman: Kezdõdik! Mi lehet az oka annak, hogy ilyen szokatlanul nagy az eltérés a film szakmai fogadtatása és a nézõk reakciója között?

Digitális Bosch-szörnyek a Los Angeles-i pokoldizájnban – Francis Lawrence: Constantine / Constantine – A démonvadász

A Constantine műfaja képregény-adaptáció, fantázia, horror. A film a Hellblazer című képregényből inspirálódon, s ez (a forrás gazdag fiktív világának a megteremtése a filmben) olyan formai szabadságot ad, aminek csak a költségvetés és az alkotók képzelete szab határt. A műfajok között ma gyors és könnyű az átjárás, ez abból is látszik, hogy a képregényből lett film premierjével egyidőben már kapható a boltokban a filmből készült számítógépes játék is.

A nagyon penge vámpír – David S. Goyer: Blade: Trinity / Penge: Szentháromság

Szeretem az újabb, Drakuláról szóló filmeket, mindig megtudok valami újat minden vámpírok ősatyjáról. Például a Dracula 2000-ből azt, hogy ő maga Júdás, akit az isteni átok kényszerít örök életre és gyönyörű nők nyakán való csámcsogásra. Vagy hogy ő tulajdonképpen Buffy, a vámpírvadász meg a Hegylakó keveréke, és rosszul beszél angolul. (Vlad, nemuritorul).