Palota és könyvtár – A kommunizmus idején Kolozsváron forgatott filmekről

A kommunizmus idején három román film – A tanár úr bukása (Corigența domnului profesor, 1958–1966), a Gaudeamus igitur (1964) és A szeplős (Pistruiatul, 1973) – kültéri forgatásaihoz választották helyszínként Kolozsvárt. Az itt életre kelt történeteken túl a város maga is szereplővé változott, és sokszor vonzóbb is volt a filmben az általa befogadott történeteknél. A képsorok nagyrésze dokumentumfelvételként is értelmezhető: megragadják mindazokat a változásokat, amelyeken a városkép az idők során keresztülment. A filmek cselekménye ugyanis három különböző korszakban játszódik – a két világháború között (A tanár úr bukása), 1944-ben (A szeplős), illetve 1964-ben (a Gaudeamus igitur) –, ám a díszlet- és kellékelemekhez mindhárom esetben hozzátesznek a figyelmet mágikus módon vonzó, csodálatos helyszínek.

A fikció felszabadít – Interjú Visky Ábellel, a Mesék a zárkából rendezőjével

Visky Ábel első egészestés dokumentumfilmjében egyszerre két nagyon érzékeny szereplőkategóriával dolgozott: börtönbüntetésüket töltőkkel és hátrahagyott gyerekeikkel. Arra volt kíváncsi, hogy a mese és a film nyelve közelebb hozhatja-e egymáshoz a szétszakított családtagokat. A Mesék a zárkából a biarritzi FIPADOC és a torontói HotDocs után a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) is bemutatkozik, a Kolozsvárról indult filmrendező ennek kapcsán beszélt arról, hogy hogyan jutott el a merész koncepciótól a kész filmig.

Megtalálni a kiskaput – Pillanatkép az erdélyi magyar filmes műhelyekről 6.

Milyen magyar filmes műhelyek működnek Erdélyben, mit forgatnak épp, milyen forrásokhoz férnek hozzá, és hogyan érintették őket 2020 tavaszán a járványügyi korlátozások? Sorra kérdeztük őket, ebben a részben dokumentumfilmes és videókészítéssel foglalkozó alkotók mellett olyan vállalkozókat is bemutatunk, akik a nemzetközi játékfilmgyártás területén találták meg a számításaikat.

Amikor, akkor, azóta – Húsz éve jelent meg az első Filmtett

Húsz évvel ezelőtt került az újságárusok standjaira a Filmtett – Mozgóképes havilap első száma. A tartalma ma is böngészhető online (ide kattintva), és ugyan nem akarunk a nosztalgiázás csapdájába esni, megkértünk az alapítók közül hármat, hogy kotorásszanak egyet az emlékezetükben. Innen indult az a Filmtett, amit épp olvasol.

Fiatal kreatívok egy fiatal piacon – Pillanatkép az erdélyi magyar filmes műhelyekről 5.

Milyen aktív magyar filmes műhelyek működnek Erdélyben, mit forgatnak épp, milyen forrásokhoz férnek hozzá, és hogyan érintették őket 2020 tavaszán a járványügyi korlátozások? Sorra kérdeztük őket, ebben a részben olyan fiatal alkotók válaszolnak, akik megrendelésre dolgoznak az értékteremtés és a gazdasági fenntarthatóság között egyensúlyozva.

„A harc lent az emberek között zajlik, az arénában, a hétköznapokban” – Interjú Hajdu Szabolccsal a Békeidőről

Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje lesz az első olyan magyar nagyjátékfilm, amelynek online, a Vimeo videómegosztón lesz az ősbemutatója. Az április 23-i premierre készülve beszélgettünk a rendezővel a nagyrészt Kolozsváron, sok erdélyi résztvevővel forgatott film-antológiáról, amely a Látókép-Production, a Filmtett Egyesület és a svájci Bord Cadre Films gyártásában készült, producere Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs mellett Jim Stark, Jim Jarmusch korábbi állandó producere, aki a 2014-es Délibáb után dolgozik ismét az alkotópárossal.

18. TIFF, percről percre

Elrajtolt a 18. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál Kolozsvárott, a Filmtett pedig hagyományához híven napról napra, percről percre követi a fesztivált hosszabb-rövidebb kritikákkal, ajánlókkal, beszámolókkal, hírekkel. Ezen a gyűjtőoldalon lehet blogszerűen (legfrissebb legfelül) megtalálni mindent, amit a 2019-es TIFF-ről megjelentettünk. Jó fesztiválozást!