„Építőmunka volt, amelyet igyekeztem elvégezni a legjobb tudásom szerint” – Interjú Pethő Ágnessel, a Sapientia – EMTE filmszakának professzorával

Pethő Ágnes professzor 2020 őszén, 17 év után leköszönt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszékének éléről. A volt tanszékvezető, a filmművészet, fotóművészet, média szak curriculumának kidolgozója, a kolozsvári „intermedialitás-iskola” kiépítője interjúnkban a képzés alakulása mellett arról is mesél, hogy hogyan lehetett filmes műveltséget szerezni az 1980-as évek Romániájában, hogy miért tartja fontosnak a filmtörténetet, filmelméletet azok esetében is, akik nem elméleti szakemberek lesznek, hogy miért korszerű ma is Godard, és hogy kiket tart hiteles, érdekes alkotóknak a fiatalabb kortársak közül.

Egyesülés a celluloid vonzalmában I. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány.

(Kicsit sem magasztos) rekviem egy moziért – A kolozsvári Corso mozi története

Már csupán az idősebb kolozsváriak emlékeznek 2020-ban arra, hogy egykor mozi működött a főtéri Bánffy-palota udvarán, egy „felborult üst” alakú épületben. Alig valamivel több, mint 50 éves fizikai és intézményi léte során különféle cégérek alatt látta el a város közönségét friss(nek számító) filmekkel és nyújtott egyéb szolgáltatásokat; gyűlések, előadások, erőművészi izzadások helyszíne volt. Ez volt a Corso.

A mozi és a város – A kolozsvári Művész (Arta) több mint száz éves története

A kolozsvári Művész (Arta) mozi jelenleg Románia legrégebbi, eredeti rendeltetése szerint működő filmszínháza. Szinte a filmművészet születésével egy időben nyílt meg, majd háborúkat, politikai változásokat és kultúrharcokat túlélve, többször nevet váltva még mindig része a város életének. Története nem csak egy épületé: az elmúlt évszázadot is tükrözi, amelyben a város és a film története, valamint az emlékezet személyes, szubjektív rétegei ötvöződnek.

Palota és könyvtár – A kommunizmus idején Kolozsváron forgatott filmekről

A kommunizmus idején három román film – A tanár úr bukása (Corigența domnului profesor, 1958–1966), a Gaudeamus igitur (1964) és A szeplős (Pistruiatul, 1973) – kültéri forgatásaihoz választották helyszínként Kolozsvárt. Az itt életre kelt történeteken túl a város maga is szereplővé változott, és sokszor vonzóbb is volt a filmben az általa befogadott történeteknél. A képsorok nagyrésze dokumentumfelvételként is értelmezhető: megragadják mindazokat a változásokat, amelyeken a városkép az idők során keresztülment. A filmek cselekménye ugyanis három különböző korszakban játszódik – a két világháború között (A tanár úr bukása), 1944-ben (A szeplős), illetve 1964-ben (a Gaudeamus igitur) –, ám a díszlet- és kellékelemekhez mindhárom esetben hozzátesznek a figyelmet mágikus módon vonzó, csodálatos helyszínek.

A fikció felszabadít – Interjú Visky Ábellel, a Mesék a zárkából rendezőjével

Visky Ábel első egészestés dokumentumfilmjében egyszerre két nagyon érzékeny szereplőkategóriával dolgozott: börtönbüntetésüket töltőkkel és hátrahagyott gyerekeikkel. Arra volt kíváncsi, hogy a mese és a film nyelve közelebb hozhatja-e egymáshoz a szétszakított családtagokat. A Mesék a zárkából a biarritzi FIPADOC és a torontói HotDocs után a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) is bemutatkozik, a Kolozsvárról indult filmrendező ennek kapcsán beszélt arról, hogy hogyan jutott el a merész koncepciótól a kész filmig.

Megtalálni a kiskaput – Pillanatkép az erdélyi magyar filmes műhelyekről 6.

Milyen magyar filmes műhelyek működnek Erdélyben, mit forgatnak épp, milyen forrásokhoz férnek hozzá, és hogyan érintették őket 2020 tavaszán a járványügyi korlátozások? Sorra kérdeztük őket, ebben a részben dokumentumfilmes és videókészítéssel foglalkozó alkotók mellett olyan vállalkozókat is bemutatunk, akik a nemzetközi játékfilmgyártás területén találták meg a számításaikat.

Amikor, akkor, azóta – Húsz éve jelent meg az első Filmtett

Húsz évvel ezelőtt került az újságárusok standjaira a Filmtett – Mozgóképes havilap első száma. A tartalma ma is böngészhető online (ide kattintva), és ugyan nem akarunk a nosztalgiázás csapdájába esni, megkértünk az alapítók közül hármat, hogy kotorásszanak egyet az emlékezetükben. Innen indult az a Filmtett, amit épp olvasol.

Fiatal kreatívok egy fiatal piacon – Pillanatkép az erdélyi magyar filmes műhelyekről 5.

Milyen aktív magyar filmes műhelyek működnek Erdélyben, mit forgatnak épp, milyen forrásokhoz férnek hozzá, és hogyan érintették őket 2020 tavaszán a járványügyi korlátozások? Sorra kérdeztük őket, ebben a részben olyan fiatal alkotók válaszolnak, akik megrendelésre dolgoznak az értékteremtés és a gazdasági fenntarthatóság között egyensúlyozva.