Újjáélesztett kolozsvári némafilmek – A métely és A kancsuka hazájában

A Janovics Jenő által vezetett kolozsvári filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint 60 játékfilm készült, ezek közül azonban ma mindössze négy tekinthető meg nagyjából teljes hosszúságában, a többi eltűnt, megsemmisült az elmúlt száz év alatt. Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a studió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruáltuk abban a reményben, hogy ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak a stúdió történetének minél teljesebb megismeréséhez.

Filmszemle és filmhíd – IV. Kolozsvári Magyar Filmnapok (2013. augusztus 19–23.)

Magyar népmesék a legkisebbeknek, régi televíziós felvételek a nosztalgiázni vágyóknak, rövidfilmek, dokumentumfilmek és friss magyar játékfilmek az újdonságokra kíváncsi kolozsváriaknak – dióhéjban így foglalhatnánk össze a múlt héten lezajlott vetítéssorozat műsorát. A IV. Kolozsvári Magyar Napok filmes programja két szekcióban zajlott: a Kolozsvári filmszemlét a Tranzit Alapítvány, a FilmHidat pedig az Erdélyi Magyar Filmszövetség és a Sapientia EMTE szervezte számos partnerintézménnyel karöltve.

Egyszer volt… – Kolozsváron talált amatőr filmek az 1920–30-as évekből

1923, délután Kolozsváron. Főtéri korzó. Fotográfus szaküzlet, a mai Egyetemi Könyvesbolt helyén, a cégéren: Kovács P. és fiai. A polcokon filmtekercsek, fotópapírok, fényképezőgépek, sőt kisebb, amatőr használatra való filmkamerák. Chaplin-rövidfilmek, animációs- és reklámfilmek, nyersanyagok. Az üzlet kereskedelmi igazgatója Orbán Lajos. Németországból szerzi be az éppen aktuális, házi használatra szánt filmeket, a korszerű technikai felszerelést, nyersanyagokat.

Kertész, Korda, Kolozsvár (és persze Janovics) – Interjú Balogh Gyöngyi filmtörténésszel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársával

„Először az 1945 előtti magyar hangosfilmekkel kezdtem el foglalkozni. Innen vezetett az út a némafilmekhez, mert a filmfelújítás során azok a filmek élveznek előnyt, melyek nagyobb veszélyben vannak. Minél régebbi film, annál nagyobb kincs, és annál veszélyeztetettebb, mert megsemmisülhet.”