A filmező ember „változó pillantása” – Blos-Jáni Melinda: A családi filmezés genealógiája: erdélyi amatőr médiagyakorlatok a fotózástól az új mozgóképfajtákig

Hans Belting képantropológiai megközelítésében a fotográfia „az ember változó pillantása, amellyel a világra – olykor saját pillantására – tekint”. Blos-Jáni Melinda kötete a filmező ember „változó pillantását”, pontosabban a családi filmezés médiagyakorlatainak történeti változásait követi nyomon három családtörténetet és filmgyűjteményt vizsgálva.

A képtől a képzeletig, avagy miért fontos film a Saul fia Georges-Didi Huberman szerint?

Látszólag mindenki elfogadja a Saul fia filmi holokausztreprezentációjának újszerűségét. Azt a tételt tehát, hogy Nemes Jeles László filmje képes volt ábrázolni azt, ami sokak szerint talán eleve „ábrázolhatatlan”. De miben is áll pontosan ez a rendhagyó esztétikai hajtóerő? És mit adhat hozzá Saul története a már létező holokausztnarratívákhoz? E problémafelvetéshez ad kitűnő támpontot Georges-Didi Huberman Túl a feketén című levélesszéje, illetve munkássága.

„A nyolcadik művészet a rajzfilm” – Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton (szerk.): Macskássy Gyula – animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője

A kötet átfogó képet nyújt Macskássy Gyula munkásságáról és életművéről, átlátható, praktikus és szép kiadvány. Még az is örömmel fogja forgatni a lapjait, aki nem rajong az animáció iránt, mert olyan mintha, egy pazar minőségű, nagy albumot lapozgatna, melyben a kép és a szöveg egyformán fontos.