„A nyolcadik művészet a rajzfilm” – Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton (szerk.): Macskássy Gyula – animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője

A kötet átfogó képet nyújt Macskássy Gyula munkásságáról és életművéről, átlátható, praktikus és szép kiadvány. Még az is örömmel fogja forgatni a lapjait, aki nem rajong az animáció iránt, mert olyan mintha, egy pazar minőségű, nagy albumot lapozgatna, melyben a kép és a szöveg egyformán fontos.

Mozgóképesek – Bujor T. Rîpeanu új lexikonjáról

Bujor T. Rîpeanu „egy élet munkájának” eredményét jelentette meg 2013-ban a bukaresti Meronia könyvkiadónál1. A neves román filmtörténész, archívumi munkatárs és kutató szinte kétszeresére bővítette 1996-ban Cristina Corciovescuval közösen összeállított lexikonjának (1234 cineaști români) az anyagát, és ezúttal – játékosan – „2345” szócikkelyt tár olvasói elé tájékoztató szándékkal: amint az alcím is jelzi, csupa olyan személyiséget – „filmeseket, színészeket, kritikusokat, filmtörténészeket és más személyiségeket” – listáz, akiknek a filmtörténet során „közük volt a román mozihoz vagy erről a vidékről származnak”.

Édes helyett émelygős – Brian Percival: The Book Thief / A könyvtolvaj

Van valami szadisztikus abban, hogy Hollywood időnként újabb holokauszt-filmeket dörgöl az orrunk alá, főleg akkor, ha nem tud vele újat mondani, és csupán egy abszurd lelkiismeretként mintha folyamatosan emlékeztetni akarna valamire, amit ugyanakkor képtelen hitelesen megmutatni. A könyvtolvaj ilyen szempontból egyenesen groteszk, előrelátható fordulatai és művisége által – arról nem is beszélve, hogy ízléstelenül humorizál a lehető legkevésbé megfelelő pillanatokban. A forgatókönyv egyenletlen, a halmozott tragédia néha már unalmas, a film azonban mégis hordoz valamit néhány jelenet erejéig, amelyek egy remek film részei lehetnének.

Gondolatok az első Tarr-monográfiáról – Kővári Orsolya: Árnyékvilág. Tarr Béla-retrospektív

A Sprint Kiadó Filmkönyvek-sorozatának első része minden bizonnyal hamar el fog fogyni az üzeltekből – igényesen és design-tudatosan (Nemes Anita által) megtervezett és kivitelezett fotóalbum-jellege talán még azoknak a figyelmét is megragadja, akik előtt nem annyira ismert, vagy lelkükhöz nem annyira közel álló Tarr Béla művészete. Azoknak azonban, akik élnek-halnak a „fekete széria” darabjaiért, éltek már át a Sátántangóért létrehívott házimozizást, az hiszem, nem nyújt annyit ez a könyv, mint amennyit az első Tarr-monográfiától várnánk.

Brit filmtörténet külső szemmel – Fejezetek a brit film történetéből

A Győri Zsolt által szerkesztett kötet túlsúlyban egy Egerben tartott konferencia anyagát tartalmazza, ami kiegészül néhány, a brit filmtörténet bizonyos aspektusait érintő tanulmány fordításával. Valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Konferenciakötet jellegéből adódóan túl sokat merít a lehetséges olvasási-értelmezési stratégiák terén, eltérő nézőpontokat érvényesítve egymástól igencsak távol eső területeken; inkább a brit filmek magyar recepcióját tartalmazza, mintsem a brit filmtörténet fontosabb irányainak bemutatását.

Ziccerek sűrűjében – Mátyás Győző: A látszat birodalma. David Fincher mozija.

A látszat birodalma a széles, rajongó közönség és a hivatásos értelmezők számára egyaránt vonzó lehet: Mátyás Győző őszinte, cinefil érdeklődéssel közelít David Fincher munkáihoz, miközben a filozófia, valamint a posztstrukturalista (posztmodern) elméletek elvont dimenzióin keresztül értékeli azokat. Elvileg kitűnő párosítás egy többnyire midcult, zsánerfilmeket készítő alkotó tárgyalásához, de vannak korlátai is.

Újhullámtörténet – Gorácz Anikó: Forradalmárok – Az új évezred román filmművészete

A Forradalmárok azokat az olvasókat célozza meg, akik most ismerkednek a 2000 utáni román játékfilmmel. Mivel a szerző egy szerteágazó jelenséget kíván leírni, számos történeti és formai-stilisztikai kérdést megválaszolatlanul hagy, ám ezeket az elemzéseket nem bevezető munkáktól várja a szakmai közönség. Gorácz Anikó kötete hasznos ismeretterjesztő-elemző írás.

Rendes feltámadás – Balogh Gyöngyi−Zágoni Bálint szerk.: A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig

A filmektől elbűvölt pszichológus, Hugo Münsterberg éppen ekkoriban (1916) írja le azt a korát messze megelőző meglátását, hogy a film természetes helye a néző fejében van, mivel itt rendeződik össze értelmes egésszé, majd itt raktározódik, tárolódik, akár hosszú éveken át. Vászonra vetíthető filmek híján ez kávébarna kötet sokat tesz ezért, hogy a fejünkben, ha nem is film-, de érzéki élménnyé álljanak össze a fennmaradt kolozsvári némafilmes relikviák.