Észak, mmmm, be csodás! – Északi filmek a TIFF-en

Az északi filmek szerelmeseinek – köztük e cikk szerzőjének is – igazi Kánaán volt az idei TIFF: fókuszban Finnország, Mika Kaurismäki a 3x3 keretén belül, kiváló rendezők (Lukas Moodysson, Aku Louhimies, Baltasar Kormákur) legfrissebb és régebbi ám nem kevésbé zseniális alkotásai – velük kényeztették a nézőket az így utólag kevésnek tűnő 10 nap alatt.

Ami sok, az sokk – 62. Cannes-i Filmfesztivál, 2009. május 13–24.

A 62. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál vasárnap este ünnepélyes keretek közt kiosztott díjai ugyanolyan vegyes fogadtatást váltottak ki a sajtó képviselőiből, mint a fesztivál filmjeinek többsége. Az előző 10 nap bővelkedett a meglepetésekben, csakúgy, mint a vitát, döbbenetet és nem egyszer megbotránkozást kiváltó filmekben.

Apró ország, apró mozi – Izlandi filmtörténet 2.

A 80-as évek végére fuldokolni kezdett az izlandi filmipar, a kérdés már csak az volt, hogy akad-e valaki, aki megpróbálja mesterségesen lélegeztetni, amíg újból a talpára áll, és életképessé válik. A problémát egy „mocskos hippi” oldotta meg végérvényesen, akinek neve mára már ott virít a legjelentősebb izlandi filmrendezők között.

Nietzsche-úgyse – Jacob Thuesen, Lars von Trier: De Unge år: Erik Nietzsche sagaen del 1 / The Early Years Erik Nietzsche, Part 1

Jól indult az idei TIFF: egy filmesekről szóló filmmel – mégpedig egy filmfőiskolásokról szóló, de nem filmfőiskolás szintű történettel. Aki a következő vetítésen (hétfőn, fél négytől a Repcsiben) a sötétben ki akarja szúrni a filmszakos diákokat, az kövesse az insider-poénokat megháláló harsány röhögést.

Tri-er-helyzet – Lars von Trier: A Birodalom

1994-ben Lars von Trier a dán televíziótól kapott megbízást a négyrészes A Birodalom leforgatására, hazájában osztatlan siker fogadta, így 3 év múlva még 4 résszel egészült ki az opusz. A 2000-ben beígért folytatás már nem valósult meg. Mi sem bizonyítja jobban máig tartó hatását, minthogy 2004-ben Stephen King készítette el a széria remake-ét Kingdom Hospital címen, melyet a horrormester írt és rendezett. A Birodalom egyaránt mérföldkő a trieri életműben és a tévésorozatok történetében, na és "a Jó és a Rossz közötti évezredes küzdelemben".

Mese Amerikáról és a demokráciáról – Lars von Trier: Manderlay

Lars von Trier Amerika-trilógiájának második részét, a Manderlayt 2006. februárjában mutatják be a romániai mozik. Aki látta az első részt, a Dogville-t, annak ismerős lesz a film rendhagyó díszletezése: a szereplők egyetlen színpadszerű térben mozognak, a falakat, külső és belső tereket vonalak és feliratok, valamint néhány tárgy jelzi. A Dogville-ben a fekete „térképen” fehér alakok, ebben a filmben a fehér alapon fekete alakok mozognak, Manderlayt ugyanis fekete rabszolgák lakják.

Színtiszta élet és szépséges igazság – A dán filmek győzelme Lars von Trier nélkül – Dán Filmhét – Budapest, Pécs, 2005. március 10–16.

Dánia. Mi jut eszedbe elsőre? Skandináv ország, hideg, Andersen, kikötők, kis hableány, papírházak, legó... Nos, ez a felsorolás biztosan megváltozott az utóbbi évtizedben, hiszen a lista mindenképpen bővült Lars von Trier nevével. Pár éve pedig nem csupán egy képviselője, de az egész filmgyártás helyet kapott az asszociációs játékban, s maga a dán film került fel a listára. Persze az, hogy e nemzet filmjei szinte berobbantak a filmes köztudatba, nem érdemtelenül történt, igenis kivívták maguknak ezt az elismerő pozíciót. Ma pedig már ott tartunk, hogy lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben egy teljes hétre térdre borul a budapesti Művész mozi e kis északi ország mozgóképei előtt.

Változatok erőszakra: hatalomátvétel, kamerafegyver, fizikai és lelki terror a Dogma-filmekben

Tíz év telt el ama emlékezetes manifesto óta, filmtörténeti léptékkel mérve azonban túl rövid idő ahhoz, hogy igazi hatását, szerepének forradalmiságát át lehessen látni. Egyfajta fiatalos blöffnek indult, amely azonban iskolát teremtett: a Zentropa azóta is állhatatosan bocsátja ki a Dogma (és nem egy bizonyos, szerzői zsenialitásra predesztinált rendező) védjegyével (pontosabban Trier és Vinterberg aláírásával) ellátott, kézikamerával többnyire mikroszituációkat rögzítő filmeket.

Könyörtelen európa, érzékeny Hongkong – 3. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – 2004. május 28–június 6. – 3x3 szekció

A 3x3 nevű filmtörténeti összeállításban a dán Lars von Trier, a hongkongi Wong Kar-wai és a dél-koreai Kim Ki-duk rendezőket mutatták be a TIFF-en. Kevésbé ismert alkotásokat válogattak, így Triernek a Dogma időszak előtti filmjeit vetítették, a Kar-wai visszatekintésből is kihagyták a közkézen forgó Szerelemre hangolva című filmet. Kim Ki-duk filmjei pedig szinte robbanó meglepetésként hatottak, a kezdeti tanácstalanság után rengeteg, hol felháborodott, hol lelkesedő szó esett róluk a mozikban és a teraszokon.