Jó zsaru/rossz zsaru/ork zsaru – David Ayer: Bright

A Bright első teaserét majdnem kereken egy éve láthattuk és akkor nagyon úgy tűnt, hogy a Netflix végre be tud törni az egész estés filmek piacára. Ha mást nem is, legalább egy tökös fantasy-akciófilmet mindenképp elvártunk azok után, hogy az LAPD-egyenruhás Will Smith egy rohadt nagy pallost tart a kezében, egy kapucnis ork shotgunnal egyenesen belelő a kamerába, miközben Woodie Guthrie arról énekel, hogy ez a föld a tiéd és az enyém – mi rossz történhet? Hát, ahogy az lenni szokott, elég sok minden.

Másfél óra elrabolva – Olivier Megaton: Taken 3 / Elrabolva 3.

Valószínűleg minden mozinéző tudja már, hogy nem kell sokra számítani egy (nem sorozatnak tervezett) film harmadik részétől: az első részben működő receptet részről részre kicsit feltuningolva megismételjük a második és harmadik részekben, fokozatosan elhasználva, hitetlenenítve az első rész eredeti ötletét. Ezen logika alapján nem lehetett sokat várni az Elrabolva 3-tól, de Megatonnak valahogy még az alig-elvárást is sikerül teljesen alulmúlnia.

Már megint támad a Mars – Jonathan Liebesman: Battle: Los Angeles / A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (továbbiakban: a film) esetében a történet leírásával nem kell sokat bíbelődni. Jönnek az ufók, karóval, nem virággal, nem köszönnek, tüzelnek, a nagyon bátor és nagyon amerikai katonák pedig lépnek, jó szokásukhoz híven. Ismerős, nem? Ezt A függetlenség napját azonban A sólyom végveszélyben modorában forgatták le.

Szín city – Risto Topaloski, D. Jud Jones: Film Noir

Csak azért a viszonylag olcsó animáció mellett dönteni, mert a színészek túl magas gázsit követeltek maguknak, már önmagában elég kínos. Ha pedig még a címmel is azt súlykoljuk, hogy zsánerjelmezbe bújunk, de még a szándékát sem lehet fölfedezni a műfaj megújításának, akkor már össze is állt a Film Noir teljesen félresikerült, kaotikus koncepciója.