Születési helye: Csernobil – Małgorzata Szumowska, Michał Englert: Śniegu już nigdy nie będzie / Never Gonna Snow Again / Soha többé nem fog havazni

A krakkói születésű lengyel forgatókönyvíró-filmrendező sokáig két-három évente jelentkezett egy-egy újabb filmmel, az utóbbi időben azonban erős löketet kapott a karrierje: egy filmen épp utómunkázik, míg egy másik bemutatóra vár, és közben már előkészíti a következő projektjét. A TIFF 3×3-as szekciója a rendezőnő három legmarkánsabb filmjét mutatja be: a Berlinalén díjazott Testről (Ciało) és az Arcról (Twarz) már írtunk korábban; következzen pár gondolat a Soha többé nem fog havazni-ról: ajánlani szeretnénk ezt a lírai hangvételű, különleges filmet, amelyet Michał Englerttel közösen rendezett, és amely idén Lengyelországot képviselte a legjobb idegen nyelvű film Oscarjáért folyó versenyben.

No Filter – Magnus von Horn: Sweat

A lengyel instakirálynő három napját követve megbizonyosodhatunk arról, hogy a netes celebritás könnyed látszatának mélyén magány, elszigeteltség, hazugság és megannyi frusztráció fortyog.

Hány kiló egy űrruha a Földön? – Kocsis Ágnes: Éden

Kevés rendező képes megőrizni a stiláris és tematikai egységét több filmen keresztül úgy, hogy közben ne váljon önismétlővé. Kocsis Ágnes határozottan ezen kevesek közé tartozik, hisz mindegyik filmje gyakorlatilag ugyanazt a témát járja körbe nagyon hasonló filmnyelvi eszközökkel, mégis megőrzik érvényességüket. Ez javarészt az Édenre is igaz, bizonyos elemeiben azonban eltér az eddigi filmektől (Friss levegő, Pál Adrienn), ami nem mindig válik a nézői élmény és a film előnyére.

Stockholm-szindróma az űrben – Morten Tyldum: Passengers / Utazók

Élünk, ennél fontosabb dolgunk nincs. Nem mindegy hogyan, nem mindegy mikor, és nyilván az sem mindegy, hol és kivel. Néha a véletlen belerondít, néha rosszul döntünk, aztán meg van, hogy helyettünk döntenek, de élni akkor is szükségszerű. Az Utazók egyik, de nem egyetlen valamirevaló tanulsága ez. A másik pedig, hogy a szerelem, ó, a szerelem. A harmadik... nos… izé… harmadik nincs.

Marilyn és „Marilyn” – Simon Curtis: My Week with Marilyn / Egy hét Marilynnel

Úgy tűnik, Hollywood az életrajzi filmek szezonját éli. Még jóformán el sem csitultak A király beszéde többszörös Oscar-díjának hullámai, megérkezett A Vaslady (igaz, brit felségvizekről) és a J. Edgar. Most pedig itt van Marilyn Monroe, amire csak annyit mondhatunk: ideje volt, hogy értékelhető film szülessék minden idők egyik legnagyobb popkulturális ikonjáról.

Marker-média – Chris Marker-portré 2.

Chris Marker fotográfus, esszéista munkássága az emlékezések és az asszociációk narratívája köré szerveződött. Filmjeiben, akárcsak utazásaiban is a határmezsgyén mozgott: a szélsőségek és a világban rejlő kapcsolatok érdekelték. Számára a film maga volt a politika. A ’68-as események után azonban már nem volt politika és nem volt film sem.