„Akinek füle van, hallja meg!” – Pálfi György: Az Úr hangja

Az Úr hangja csupán részben következik a rendező, Pálfi György eddigi munkásságából, amely a műfajiságot kiforgató töredékek segítségével találta meg jelenségek közös többszörösét. Az új film is egyszerre több minden: felforgatott családtörténet, egzisztencialista sci-fi, mániákus nyomozás és felszabadító látomások színtere, ahol idők, terek és műfajok szólamai találkoznak. Pálfi sokat vár a nézőitől, de még többet ad cserébe, mert ami igazán érdekli, az az ismeretlennel történő találkozás csendje utáni beszéd. Az Úr hangja egyszerre esemény a rendező életművében, a magyar és az egyetemes filmtörténetben egyaránt.

Én csináljam többet, vagy te? – Nagypál Orsi: Nyitva

Milyen az intimitás egy többéves kapcsolatban? Normális-e, hogy a szex helyét átveszi a sorozatnézés és szendvicsevés az ágyban? És ha nem, akkor vissza tudja hozni a szenvedélyt egy harmadik? A rövidfilmjei és a Terápia-epizódjai révén ismert Nagypál Orsi dramedyje ezt a már sokszor reprezentált, jól ismert kérdéskört próbálja kibontani.

„Láttam, hogy gyűrött zakóban üti Marlowe fejét egy sikátorban” – Beszélgetés Gigor Attilával a 10 éves Nyomozóról

Tíz éve, 2008. október 2-án került mozikba az új évszázad egyik legjobb magyar filmje, A nyomozó. Az író-rendező Gigor Attilával jubileumi nagyinterjúban jártunk utána, hogyan forgatta ki a krimit a becsontosodott toposzaiból, és teremtette meg Anger Zsolttal az emlékezetes, tikkelő kórboncnok figuráját.

„Szeretnénk mi is gyomorborzoló hatást elérni, mint a Saul fia” – Interjú Ujj Mészáros Károllyal az X-ről

A Liza, a rókatündér rendezője ősszel egy nyomasztó skandináv krimivel jelentkezik. Az X – A rendszerből törölve kulisszatitkairól most mesélt először Ujj Mészáros Károly, aki elárulta, miben segített neki James Bond és Nemes Jeles László, és hogyan hoztak létre olyan moziélményt, amit magyar filmtől még nem láttunk.

A tacskó, a nő, a taxis meg a szajré – András Ferenc: Dögkeselyű (1982)

Az írott és mozgóképes populáris műfajok közül leginkább a krimi alkalmas arra, hogy a bűn felderítésével egyidőben a társadalom züllöttségének mértékére is fény derülhessen, így a kriminek sosincs hatalmi támogatottsága az önkényuralmi rendszerekben. Egy olyan uralkodó ideológiai szituációban, mint ami a 80-as évek keleti blokkját jellemezte, a bűn kortárs képviseletében kötelezően szabotőrök vagy a nyugati dekadenciából érkezettek kellett szemben álljanak a pártállam kifinomult szaglású nyomozóival ahhoz, hogy a cenzúra ne köhögjön. A Dögkeselyű máig tisztázatlan körülmények között majdhogynem csonkítatlanul kijátszotta az áthallásokra szakosodott kultúrkopók éberségét.

Anyám beájulna – Csupó Gábor: Pappa pia

Andy Vajna nem titkoltan az amerikai filmkészítés meghonosításán dolgozik, így a hollywoodi magyarok importálása logikus döntés – persze a tapasztalat nem mindig jár együtt a jóízléssel; és azért mert valaki tíz éve rendezett egy jó filmet szigorú stúdiókontroll alatt, még nem feltétlenül érdemes kitömni a zsebét, hogy vászonra vigyen egy már papíron is rosszul hangzó forgatókönyvet.

Farkastörvény – Kostyál Márk: Kojot

Parázs konfliktusok, ellentétes érdekek, hirtelen, elemi erővel felszínre törő indulatok és a vidéken uralkodó ököljog képezik Kostyál Márk első nagyjátékfilmjének, a Kojotnak a gerincét.