Történelem másképp: egy könyv a mozihíradókról – Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó. Vizuális propaganda Magyarországon 1930–1944

Barkóczi Janka a filmhíradók vizuális propagandájáról szóló kötetében egy olyan mozgóképes műfaj magyarországi történetét göngyölíti fel, amelyik mára már kihalt, legfeljebb az 1990-es évek magyarországi mozizóinak lehetnek emlékei róla, vagy Papp Gábor Zsigmond Budapest Retró (1998–2003) híradókat recikláló filmsorozatából ismerhetjük a műfajt. 

A cigányok nem repülnek – Lengyel Balázs: Lajkó – Cigány az űrben

Van abban némi morbid irónia, hogy pontosan Jurij Gagarin halálának ötvenedik évfordulóján írom ezt a szöveget. Tudjuk, hogy Gagarin volt az első ember a világűrben, aki csodával határos módon élte túl kozmikus küldetését. Vagyis hát nem, mindent vissza. Önök rosszul tudták, az első űrutazó nem az orosz pilóta volt, hanem egy magyar cigány srác, Serbán Lajos, alias Lajkó. Jól hangzik, nem?

Thug life – Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

A korábban rövid- és dokumentumfilmeket készítő, a Balázs Béla Stúdió egyik vezéralakjának számító Szomjas György 1976-ban leforgatott egy teljesen előzmények nélküli mozit, amely azóta is a magyar filmtörténet talán egyik legnagyobb paradoxonjának számít. Szomjas ugyanis nem kevesebbre tett kísérletet, mint hogy a westernfilmet sikeresen elvegyítse a betyár néphagyománnyal. És miközben minden filmelméleti ismeretem mellett a józan ész is azt mondatja velem, hogy ilyen műfaj nem létezhet, mégis úgy tűnik, hogy a Talpuk alatt fütyül a szél az egyetlen példája a magyar westernnek.

„Szerencsére nekem picivel könnyebb volt, mint Pressburger Imrének” – Interjú Forgács W. András forgatókönyvíróval

Budapesten felszállt egy Londonba vezető repülőjáratra, leszállt, megismerkedett egy langaléta brit sráccal, akivel összeköltöztek. Egy esti italozás közben kitaláltak egy filmet, majd megírták és leforgatták. A Candlestick egy izgalmas kamarathriller lett, Agatha Christie és Alfred Hitchock legjobb hagyományait idézi fel.

Magyar filmkritika: kinek kell?

Ez a szöveg a 24. Mediawave fesztiválra íródott, ahol magyar filmes újságírók A kritikus felelőssége? című konferencián beszélgettek a filmkritika jelenéről, jövőjéről.

Kelet-európai dolgok – Prikler Mátyás: Ďakujem, dobre / Köszönöm, jól

Prikler Mátyás filmje közben és után is, hosszú idő után először, azt éreztem, hogy nem, nem akarom filmen is azt az emberi nyomort és szenvedést látni, ami naponta körülvesz. Mármost nem feltétlenül a közvetlen, szűkebb környezetemre gondolok (bár a szépen összefonódó narratív szálak széles skálán mozgó családi és személyes drámákat is felkínálnak): inkább egy általános, tipikusan kelet-európai kilátástalanság és reménytelenség fogalmazódik meg a Köszönöm, jól százharminc percében, az ezzel való, szinte erőszakos szembesítés pedig nem biztos, hogy kívánatos.

„Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel

Dolgozott már Antonio Banderasszal, James Belushival, Dennis Hoperrel vagy Jeanne Moreau-val, megcsinált két Guinness-rekordot, lovagolt a 80 huszárban, esett le 30 méteres várfokról – el is nevezték érte „őrült magyarnak”. A Magyar Kaszkadőr Akadémia egyik vezetőjével, Magyarország egyik legelismertebb kaszkadőrszakértőjével, Gulyás Kiss Zoltánnal beszélgettünk a szakma és a kaszkadőrképzés rejtelmeiről.