Öreg kínai nem vén kínai – Martin Campbell: The Foreigner
Martin Campbell végre tökös akciófilmet rendezett, Jackie Chan pedig végre szomorúan verekedett.
Martin Campbell végre tökös akciófilmet rendezett, Jackie Chan pedig végre szomorúan verekedett.
Az ide nem szükséges olvasókat egyetlen összetett szóval fogom most elijeszteni: képregény-adaptáció. Aki tisztelt olvasóink közül mer még egy sort is olvasni egy effajta pénzt elnyelő, lelkeket nyaggasztó, szemeket véreresre fárasztó, lelkibeteg tizenéveseket örvendeztető háromdimenziós robbanós/verekedős filmes sportlevessel (mindent bele) szembesülni, az helyezze magát kényelembe, következik a Zöld Lámpás!
Az „őrület határán”, a „sötétség mélyén”, az „iszonyat mezsgyéjén” húzós mondatok, kicsit olyanok, mint a death metál-albumborítók: egy jó felület, aztán lehet zúzni, a világ filmrockerei úgyis befizetnek. Azt persze mindig lehet tudni, hogy mire számíthat a néző, mint a telenovellák esetében, csak éppen a „pampák királya”, „szeretni bolondulásig” vadromantikái helyett az akciófilmek a sötétség, iszonyat, téboly stb. címszavakra esküsznek – határok nélül.
Nagy kihívással néztek szembe a Casino Royale készítői, amikor nekifogtak a James Bond-szériát „továbbéltető” filmnek. Egy sorozat, amelynek húsz darabja készült el, aligha tud radikálisan újat mondani a huszonegyedik epizódban – legalábbis ha folytatni kívánja jól bejáratott hagyományait. Amennyiben viszont újításra vetemedik, a törzsközönség szimpátiáját kockáztatja. Ha ráadásul egy olyan történethez nyúl, amelynek már készült egy filmtörténetileg jegyzett feldolgozása, a kockázat – az óhatatlan összehasonlítás miatt – még nagyobb.
Szó se róla, a Jég és föld között (Vertical Limit) elsőrangú vidámparki attrakció, erős gyomrú kalandvágyóknak ajánlott hullámvasút-utazás.