A ferde ház – Michael Haneke: Happy End

A Happy End nem kevés társadalomkritikával és iróniával átitatott szatíra, amely ötvözi Haneke korábbi műveit, ahogy a tőle megszokott jellemzőit is, de a korábbiakhoz képest igazán újat nem mutat.

(Ha) valaki más filmje (lenne…) – Sylvie Testud: La vie d’une autre / Valaki más élete

Sylvie Testud remek színésznő. Főképp társadalmi drámákban brillírozik, két főszerepével is elnyerte a legértékesebb francia filmes díjat, a Césart (ami mellett három César-jelöléssel is büszkélkedhet), de kapott már legjobb színésznőnek járó kitüntetést az Európai Filmakadémiától is, 2010-ben. Nem sorolom további trófeáit: a szakma elismeri, a nézők szeretik – ő mégis másfajta babérokra tör: forgatókönyvírásra és rendezésre adta a fejét. Titokban azt remélem, hogy egy felejthető kisjátékfilm és a Valaki más élete című regényadaptáció után visszatér majd a kamera túloldalára.

Angyal szállt le Babilonba – Mathieu Kassovitz: Babylon A. D.

Az 1995-ben A gyűlölettel a legjobb film César-díját elnyerő Mathieu Kassovitz új filmjének (Babylon A. D.) már jóval a bemutatója előtt azért szabadkozott, hogy a partnereknek meg a producereknek köszönhetően nem volt lehetősége leforgatni azt a filmet, amit eltervezett. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindössze ettől lenne ennyire elhibázott ez a sci-fi-regény-feldolgozás.