„Őszintén voltunk forradalmárok” – Interjú Mátyássy Áronnal és Mátyássy Bencével

Dédapjuk volt Kacsóh Pongrác, dédanyjuk Eőry Kató. Kiskorukban a Balaton-felvidékre vonult önkéntes száműzetésbe a család, ahol hippitanyaként üzemelt a házuk. A suliban Sharon Stones néven zenekart, a rendszerváltáskor FSZP néven pártot alapítottak, amihez a szlogent Tim Burtontől kölcsönözték. Tapolcán falusinak, Pesten vidékinek, a Szent György-hegyen meg hippinek számítottak, így hamar megtanulták, milyen kívülállónak lenni, és ezt az érzékenységet felnőtt korukban is továbbvitték. Áron rendező lett, Bence színész. Kettejük nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az Aranyélet, a Kontroll, vagy a János vitéz. A Mátyássy testvérekkel interjúztunk.

„A fotózás számomra olyan, mint egy meditáció” – Interjú Csortos Szabó Sándor producerrel

Korábban belsőépítész és fotós, ma a Budapest Film Produkciós Kft. ügyvezetője, produceri munkája mellett most is fényképez: 2005. és 2011. között több nemzetközi versenyen díjazták a munkáit. Producerként vagy társproducerként Mátyássy Áron több filmjén is dolgozott, az Átok című sorozat, a T.Ú.K – Tanár úr kérem! és a Berosált a rezesbanda című filmek is az ő nevéhez fűződnek, akárcsak a Víkend című thriller, amelyet 2013 őszén és 2014 tavaszán Erdélyben forgattak. A Magyar Filmhéten a Berosált a rezesbanda és a Vágy, hogy indiánok lehessünk címűt filmjét is vetítik, ez utóbbit Szemző Tibor rendezésében.

A Víkend stábja Erdélyben hetelt – Mátyássy Áron thrillerének forgatásán jártunk a Dragán-völgyében

Nagyvárosi sikeremberek a hegyekben töltött hétvégi vadászattal engedik ki a hétköznapok gőzét: a hármas fogatban István, az építkezési vállalkozó (Lengyel Tamás), Márta, az ügyvédnő (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) veszélyes kalandba keveredik. Thrillerről lévén szó, ha már adott a puska, akkor egyértelműen kulcsfontosságú szerepet játszik a gyilkosság, de Mátyássy Áron (Utolsó idők, Átok, T.Ú.K. – Tanár úr kérem!, Berosált a rezesbanda) rendező szerint a karakter-dráma vonala sem elhanyagolandó a történetben.

Így olvastok ti – Mátyássy Áron: T.Ú.K. – Tanár úr kérem!

Az irodalom és film fúziója mindig felébreszti bennem a kételkedőt, mert noha új olvasatot kínál fel, megkísérli a saját, előzetes értelmezés átalakítását. Épp ezért csakis elvárásoktól mentesen lehet egy-egy ilyen kezdeményezést tartós érdeklődéssel fogadni. Hogy miként változhat át Karinthy igencsak életízű prózája szürrealisztikus, álomszerű utazássá egy órában – ezt mutatja meg Mátyássy Áron filmje.

Pascal, Puskás és a BIFF szelleme – Magyar nap a TIFF-en

A TIFF magyar napja Tudor Giurgiu fesztiváligazgató félig humorosnak, félig komolynak szánt nyilatkozata jegyében kezdődött, mely szerint amennyiben a helyi önkormányzat nem áll határozottabban a fesztivál mellé, más, külföldi városok – például Budapest – a legnagyobb örömmel biztosítanák a szükséges infrastruktúrát egy ilyen méretű rendezvény lebonyolításához. Gondolom ez esetben BIFF lenne a fesztivál neve.

4:3 – A 41. Filmszemle televíziós filmjeiről

A Filmszemlék programjaiban egyre karakánabban követeli helyét a tévéfilm műneme. Míg 15 évvel ezelőtt kényszerűségből és pénzhiány miatt forgatott videóra a szakma, addig ma már – gondolhatnánk – csak a képernyőre szánt alkotások szekciója ez. Pedig a helyzet az, hogy a profi rendezők valódi munkái és a meg nem értett „amatőrművészek” performance-ai ugyanazzal a cégérrel próbálják eladni magukat.

Érdes élet – Mátyássy Áron: Utolsó idők

Az élet és az egyén nyomorúsága mindig közkedvelt téma volt és lesz a magyar filmrendezők körében (ez az idei Filmszemle felhozatalán is jócskán meglátszik). Elhagyatottság, magány, kiszolgáltatottság – íme néhány szükséges alapadalék a megteremtendő drámai hangulathoz. Ízlés szerint – fokozásként viszont pótolható még bármivel.